Understanding the Global Patrimonial Wave

Abstract

The past decade has witnessed a resurgence of patrimonial rule not only in the developing world but also, more surprisingly, in the developed West. This resurgence carries potentially dire consequences for responding to a range of pressing problems. Understanding the sources of contemporary patrimonialism is hindered by assimilating the phenomenon into the familiar democracy/autocracy typology or by assuming that it is a function of failed modernization. This article identifies the patrimonial phenomenon and explores the contemporary global diffusion of patrimonial rule from its origins in postcommunist Russia, with a focus on how patrimonialism has manifested itself in policy responses to the COVID-19 pandemic. Some signs indicate that reestablishing bureaucratic predictability and expertise may be much harder than demolishing it. In some respects, the task may be more daunting than the salvation of democracy itself.

A nemi hierarchiák naturalizálásától a dekonstrukció(k) lehetőségéig

“…A nemi hierarchiák naturalizálásától a dekonstrukció(k) lehetőségéig A szimbolikus rendszerek nemi hierarchiákat konstruáló ereje és a reakciós genderkonstrukciók az autoriter illiberalizmus korában BEVEZETÉS Sokféleképpen nevezik azokat az elmúlt jó másfél évtizedben tapasztalható hazai és nemzetközi társadalmi tendenciákat, melyek hátteret és kontextust biztosítanak azoknak a nemi politikáknak, amelyek explicit és implicit formában, normatív és diszkurzív eszközökkel igyekeznek visszavenni a nemek közötti egyenlőség eddig elért eredményeit és újra "feltalálják" a "jól bevált" és természetesként interpretált nemi hierarchiát. Vannak, akik konzervatív forradalomként jelölik (Bourdieu 1998;Garrett 2010;Grabowska 2012), vannak, akik, neopatrionalizmusként (Hanson-Kopstein 2022) vagy neoliberális-neo-patriarchátusként (Campbell 2014;Gregor 2018), és vannak, akik reakciós populizmusként (Fraser 2017;Capelos et al 2021) vagy posztneoliberális ordonacionalizmusként (Davies-Gane 2021;Geva 2021). A megjelölések azt a fordulatot reflektálják, amely a "beágyazott kapitalizmus" (Bourdieu 1998) korlátait felszámoló -az 1970-es évek végétől egyre zabolátlanabbá váló (Brown 2019) -neoliberalizmus nacionalista és nativista szimbolikus-kulturális lehorgonyzására törekszik.…”

Wrecking the public sphere: The new authoritarians’ digital attack on pluralism and truth

“…New authoritarian forces are the bad actors to be worried about. By new authoritarian forces we mean groups, leaders, or parties that seek to promote authoritarian, autocratic, or patrimonial regimes "within" the framework of constitutional democracy (Hanson & Kopstein, 2021). We can get some purchase on the proprietors of digital platforms who, for the most part, understand they must balance the demands of democracy with the goals of profit.…”

The Dark Matter of World Politics: System Trust, Summits, and State Personhood

“…9.Steele and Homolar 2019. Weeks 2012 isolates the dangers of personalistic rule; Hanson and Kopstein 2022 relate the loss of trust in institutions to a “patrimonial wave.” On public trust erosion in the US and OECD, see Drezner 2021; Pew Research Center 2019; Smith and Son 2013.…”