Tekintettel az antibiotikumokkal szembeni folyamatosan növekvő rezisztenciára, a
mindennapi gyakorlatban az empirikus antibiotikumhasználat lehetőség szerinti
visszaszorítására van szükség. A lokálisan alkalmazható antiszeptikumok egyik
jelentős előnye, hogy aspecifikus hatásuknak köszönhetően kisebb eséllyel alakul
ki a hatóanyagukkal szemben rezisztencia. Emellett a lokális alkalmazásnak
köszönhetően nagyobb koncentrációban is alkalmazhatók. Mindamellett az
antiszeptikumok használata is kihívást jelent a mindennapi klinikai
gyakorlatban, ideértve a tűrőképességet, a lebomlás vagy az esetleges toxicitas,
mellékhatások lehetőségét. A jelen összefoglaló közlemény célja, hogy
összehasonlítsa a klinikai gyakorlatban elérhető fő antiszeptikumok – mint az
oktenidin-dihidroklorid, a povidon-jód, a hidrogén-peroxid, az izopropil-alkohol
és a klórhexidin – alapvető tulajdonságait és használhatóságát. Ennek kapcsán az
egyes hatóanyagok antimikrobás tulajdonságait, a velük szembeni lehetséges
rezisztenciákat, sebgyógyulásra kifejtett hatásaikat és használatuk során a
bőrfelszínen kialakuló reakciókat és az egyéb mellékhatásokat vetjük össze. Orv
Hetil. 2024; 165(41): 1621–1627.