Uniós polgárok kiutasítása más EU-tagállamból az Európai Bíróság legújabb gyakorlatában I.

Abstract

AbsztraktCél: A tanulmány célja annak a kérdésnek a komplex vizsgálata, hogy az Európai Bíróság milyen szempontok figyelembevételével ítéli meg a tagállami hatóságok azon döntéseinek uniós joggal való összhangját, melyben egy másik tagállambeli uniós polgár kiutasítására kerül sor.Módszertan: A tanulmány alapvetően az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának rendszerező elemzésére, a legújabb ítéletek és azok szakirodalmi fogadtatása bemutatására vállalkozik.Megállapítások: A tanulmány fő megállapítása, hogy az Európai Bíróság a kiutasítások megítélésével kapcsolatos legújabb gyakorlatában a társadalmi integráció koncepcióját oly módon érvényesíti, hogy az nem csupán az uniós polgárok uniós jogból fakadó (és adott esetben a szabad mozgás jogára visszavezethető) jogait, hanem az uniós polgári jogállással együtt járó kötelezettségek teljesítését is figyelembe veszi. E körben egyaránt jelentősége van annak, hogy az uniós polgár büntetőjogi felelősségét megállapították-e (sőt, az Európai Bíróság újabb gyakorlatában már a tagállami büntetőjogon túl az uniós értékek esetleges megsértését is értékeli), valamint annak is, hogy az uniós polgár teljesíti-e a szabad mozgás irányelvből fakadó gazdasági követelményeket (az úgynevezett jó piaci polgár koncepcióját).Érték: A tanulmány által vizsgált témakört a hazai szakirodalom korábban még nem vizsgálta. Ezen túlmenően, uniós polgárként a más EU-tagállamban életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgárokat is érintheti a kiutasítások uniós joggal való összhangjának vizsgálata. A tanulmány a hazai jogalkalmazó számára hasznosítható következtetéseket is megfogalmaz.

Expulsion of EU citizens from another Member State in the recent jurisprudence of the European Court of Justice II.

“…Az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: Bíróság) az uniós polgárok más tagállamból való kiutasításával kapcsolatos újabb esetjoga középpontjában a társadalmi integráció és a jó piaci polgár eszméje áll (Gyeney, 2022). Ez messze nem jelenti ugyanakkor, hogy ítélkezési gyakorlatában a Bíróság ne számolna az uniós polgárság és a szabad mozgás intézményének hosszú távú föderalizáló hatásával.…”

“…A Bíróság jogértelmező munkája során különös súlyt fektet az irányelv koherenciájának biztosítására (Gyeney, 2022). A jogbiztonságot persze nem csupán magának az irányelvnek a koherens értelmezése szolgálja, hanem az uniós polgárok különböző jogcímeken, így az Európai Unió működéséről szóló szerződés (továbbiakban: EUMSz) 20., illetve 21. cikke alapján élvezett tartózkodási jogainak Bíróság általi egységes értelmezése is.…”