Változatok erdélyi szórványoktatásra

Abstract

Változatok erdélyi szórványoktatásra 1 kisebbségi magyar szórványoktatás leggyakrabban a szórvány problematika keretén belül szokott tálalásra kerülni. Ugyan a szórvány fogalma és demográfiai operacionalizálása nem egységes, abban viszont a különféle leírások közösek, hogy a szórványnak nevezett helyzetekben a leginkább láthatóak az asszimiláció megnyilvánulásai. A szórvány így leginkább a nyelvi beolvadás terepe, a vegyes házasságok bölcsője, a kisebbségi intézményi elsorvadás helyszíne. Egyszersmind a kisebbségének eltűnés veszélyét nem csak felvillantó, hanem azt gyakran látványosan bemutató társadalmi tér, retorikusabban szólva a nemzet vagy a nyelv határa, amely a nemzetvesztés lehetőségét is magában hordozza. 2 Érdekes, hogy kevés kivételtől eltekintve 3 a szórvány nem a kultúrák szó szoros értelembe vett találkozására épülő erőforrásaként tételeződik, hanem segítésre szoruló entitásként. A szórvány így az állandó vészhelyzet, az interetnikus kizárások és bekebelezések terepévé válik, ahol a közös-ség "nem képes etnikailag újratermelődni, ezért támogatni kell" 4 .E veszélylogika és már-már ideologikussá válása tetten érhető a szórványoktatás értelmezése, elemzése során is. Egy nemrégiben megjelent, az erdélyi szórványoktatás teljeskörű leírására törekvő kutatásban is, a szerzők már jó előre leszögezték, hogy alaptételnek tekintik azt, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek anyanyelven tanuljanak, és nem akarnak vitába bocsátkozni azokkal, akik ennek létjo- * A szerző az MTA TK Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa. Email: pappz.attila@tk.