Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után

Abstract

A csökkenő népességű ­– zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.

Zsugorodó városok és társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon

“…Ha a hazai városok népességének változását vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy 2001 és 2011 között a magyarországi városok 75%-át jellemezte népességcsökkenés (Koós 2020). A "növekedő" kategóriában lévő települések között is többnél elhanyagolható a növekedés százalékos értéke, és inkább a stagnálás írja le megfelelően a demográfiai dinamikákat.…”

“…Készítette: Pósfai István Jelenleg az ország azon területein, amelyek kimaradtak a rendszerváltás utáni működőtőke-beruházások indukálta gazdasági növekedésből, kényszerűen koncentrálódik a képzetlen, immobil népesség egy leromló infrastrukturális környezetben. A különböző típusú előnyök és hátrányok, illetve az egyenlőtlenségek rendszerré szerveződését a fejlődési gócterületek és a perifériák közötti polarizálódás jelzi és jellemzi, amelynek egyik eredményeként kialakultak / alakulóban vannak a szegregálódó, leszakadó, hátrányos helyzetű vidéki térségek (Koós 2015;Koós-Virág 2010;Nagy et al 2015), amelyek nagy részének a zsugorodás jelentette kihívásokkal is szembe kell néznie (Koós 2020). A jól ismert nemzetközi (egyesült államokbeli és német) esetekhez képest a magyarországi folyamatok sajátossága, hogy a társadalmi-térbeli szegráció és a zsugorodás kettős problémája nem kifejezetten nagyvárosi probléma, hanem inkább a kis-és középvárosok "egy most még szűk, ám növekvő csoportját sújtja" (Koós 2020: 48).…”

“…Módszertani kiindulópontunk az volt, hogy a zsugorodásdefiníciónk és a kutatási kérdéseink egy olyan vegyes módszertan kidolgozását teszik szükségessé, amely ötvözi a kvantitatív és a kvalitatív kutatási technikák előnyeit. A kutatás kvantitatív eredményeinek publikálására külön folyóiratcikkekben került sor (Koós 2020), ezért a jelen lapszámban elsősorban a kvalitatív módszerekkel gyűjtött empirikus adatok dominálnak.…”

“…Ezzel szerettük volna elkerülni azt, hogy interjúalanyainkat eleve a "zsugorodás", "hanyatlás" narratívájába kényszerítsük, és teret engedtünk annak, hogy saját maguk definiálják, pozicionálják településüket. Harmadrészt az interjúk, informális beszélgetések, megfigyelések mellett adatokat gyűjtöttünk a helyi önkormányzatoknál, az általános iskolákban, illetve feldolgoztuk és elemeztük a 2011. évi népszámlálás mikroadatait (Koós 2020). Negyedrészt a városon belül egy-egy mikrovilág, városrész vagy konkrét intézmény kutatása során előtérbe kerültek a hosszabb jelenlétet igénylő, alapvetően a terepi megfigyelésekre, beszélgetésekre építő etnográfiai kutatási módszertanok, amit az adott mikrovilág meghatározó személyeivel készült többüléses életútinterjúk egészítettek ki.…”

Demográfiai polarizáció, térbeli és társadalmi marginalizáció két zsugorodó középvárosban

“…Bevezető Az elmúlt évtizedekben az európai városok jelentős részét, és ezen belül is elsősorban a posztszocialista városokat, a zsugorodás jellemzi, amely elsősorban az utóbbi évtizedek sokkszerű gazdasági átalakulásának, a globális pénzügyi válság negatív hatásának és az EU-n belüli kelet-nyugat irányú migrációnak köszönhető (Haase et al 2016;Mykhnenko-Turok 2008;Wolff-Wiechmann 2018). Magyarországon az elmúlt évtizedekben a városok háromnegyedének csökkent a lakónépessége, ezek jellemzően az ország periferikus területein elhelyezkedő kis-és középvárosok (Koós 2020).…”