A végrehajtó funkciók megfelelő szintű működése az alapja a figyelmi, gondolkodási és problémamegoldási folyamatoknak, amelyek például a gyermekek iskolai, valamint a felnőttek munkában nyújtott teljesítményében meghatározó szereppel bírnak. A végrehajtó funkciók Miyake és munkatársai (2000) szerint az alábbiak: (1) váltás (az összetett adatok, műveletek és mentális készletek közötti rugalmas mozgás); (2) monitorozás (bejövő információ monitorozása, kódolása, nem használatos információk helyettesítése relevánsab-bakra), (3) gátlás (szándékosan legátoljuk domináns, automatikus vagy előfeszített vála-szainkat) (Tánczos, 2012). Ezen funkciók felelősek tehát például a szóelőhívásért, az egyes feladatok közötti váltásért, szabályok követéséért, így a viselkedésben is jelentős szerepet töltenek be.A végrehajtó funkciók idegrendszeri hátterüket tekintve elsősorban a frontális, részben a temporális lebenyhez is köthetőek (Gleissner & Elger, 2001;Smith & Jonides, 1999). Gyermekkorban még alacsonyabb szinten működnek, kamaszkorra válnak a leghatéko-nyabbá, az életkor előrehaladtával, időskorban -az idegrendszeri kapcsolatok gyengülése miatt -hanyatlásnak indulnak.A végrehajtó funkciók vizsgálatára számos diagnosztikai eszköz létezik, így a Wisconsin Kártyaszortírozási Teszt, Stroop Teszt, N-vissza Feladat (Heaton, Chelune, Talley, Kay, & Curtiss, 1993;Owen, McMillan, Laird, & Bullmore, 2005;Stroop, 1935). A nyelvi és végrehajtó funkciók vizsgálatára széles körben (pl. neuropszichológia, pszichiátria) elterjedt vizsgálóeszköz a betűfluencia, a szemantikus és a cselekvésfluencia feladatok. A fluenciafeladatok praktikussága abban rejlik, hogy széles életkori spektrumon alkalmazhatók, valamint egyszerű és érthető instrukciók mellett mindösszesen 1-1 percet vesznek igénybe, ugyanakkor megbízható következtetések vonhatók le az egyén verbális képességeit, nyelvi funkcióit, valamint végrehajtó funkcióinak működési jellegzetességeit illetően. Mindhárom teszt, kiemelten a cselekvésfluencia teszt rendkívül érzékeny a frontális lebeny sérüléseire, ezáltal kiváló vizsgálóeljárásai lehetnek olyan neurológiai betegségeknek is, mint például a Parkinson-kór (Piatt, Fields, Paolo, Koller, & Tröster, 1999a).Jelen kutatásban a különböző életkori csoportok fluenciafeladatokon elért eredményeit mutatjuk be, ugyanis bizonyos kutatási eredmények arra utalnak, hogy a verbális fluencia mögött nem csupán kontrollált (végrehajtó funkciók), hanem automatikus működések is megfigyelhetőek (Hurks et al., 2004). Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy az említett