Weather-Dependent Variation in the Cold-Season Diet of Urban Kestrels<i>Falco tinnunculus</i>

Żmihorski, Michał; Rejt, Łukasz

doi:10.3161/068.042.0105

Cited by 36 publications

(16 citation statements)

References 16 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Legnagyobb mennyiségben különböző kisemlősöket zsákmányol, közülük is legnagyobb arányban mezei pockot (Microtus arvalis) fogyaszt. Étrendjét egyenesszárnyúakkal, nagyobb és főleg a földön mozgó bogarakkal, gyíkokkal, illetve alkalmanként kisebb énekesmadarakkal, fiatal galambokkal, fecskékkel és denevérekkel egészíti ki (YALDEN 1980, SCHMIDT & BÉCSY 1981, KORPIMÄKI 1985, YALDEN & YALDEN 1985, NEGRO et al 1992, BORATYNSKI & KASPRZYK 2005, COSTANTINI et al 2005, KÜBLER et al 2005, ŻMIHORSKI & REJT 2007, KECKÉSOVÁ & NOGA 2008, SCHMIDT 2012, ŠUMRADA & HANŽEL, 2012, MIKULA et al 2013. Magasabb földrajzi szélességi körön (Észak-és Közép-Európa) főleg kisemlősöket, madarakat és bogarakat fogyaszt, míg alacsonyabb szélességi körön (Dél-Európa, Afrika) leginkább gyí-kok, madarak és egyenesszárnyúak alkotják a vércsemenüt.…”

Section: Bevezetésunclassified

“…A dél-és nyugat-európai populációk nagy mennyiségű ízeltlábút, főleg bogarakat fogyasztanak (Carabidae, Scarabaeoidea, Tenebrionidae), hiszen ezek a mediterrán vadászmezők változa-tos és bőséges rovarkínálatot biztosítanak (GIL-DELGADO et al 1995, PIATELLA et al 1999, SALVATI 2002, RIEGERT & FUCHS 2004, COSTANTINI et al 2005. Az északi és közép-európai területek vércséi viszont elsősorban kisemlősökkel táp-lálkoznak, és ízeltlábúakat csak alternatív forrásként, kisebb mennyiségben zsákmányolnak (YALDEN 1980, KORPIMÄKI 1985, YALDEN & YALDEN 1985, KÜBLER et al 2005, ŻMIHORSKI & REJT 2007, KECKÉSOVÁ & NOGA 2008, ŠUMRADA & HANŽEL, 2012, MIKULA et al 2013. Ez a táplálkozásbiológiai eltérés kisebb skálán is megfigyelhető.…”

Section: Bevezetésunclassified

“…A vércse a gyíkokra egyértelműen vadászik, ezt több közlés is említi (YALDEN & YALDEN 1985, VAN ZYL 1994, GIL-DELGADO et al 1995, SOUTTOU et al 2007, ŻMIHORSKI & REJT 2007, KECKÉSOVÁ & NOGA 2008. SCHMIDT & BÉCSY (1981) is megfigyelte, amint a vörös vércsék előszeretettel vadásztak a Fővárosi Állat-és Növénykert Pálmaházának falán sütkérező gyíkokra.…”

Section: éRtékelésunclassified

See 2 more Smart Citations

What the kestrels (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) feed on in Budapest?

Zombor¹,

Tóth²

2015

Állattani Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglalás. A vörös vércse (Falco tinnunculus) urbanizálódó ragadozómadárrá vált szinte teljes elterjedési területén. Alkalmas fészkelőhelyet talált az épületeken és megfelelő táplálékot az utódok felnevelésére is. A faj táplálkozásbiológiájáról a városi környezetben eddig kevés vizsgálat készült, pedig urbanizálódását mindenképpen befolyásolhatja a vadászmezők minősége, a préda-kínálat. A vörös vércsék táplálkozásökológiai vizsgálatához Budapesten 21 költőhelyről 982 darab köpetet gyűj-töttünk 2010−2013 között. A maradványok alapján meghatároztuk a prédataxonokat, elemeztük a táp-lálék szezonálisan változó összetételét, diverzitását, továbbá a predátor táplálkozási niche-szélességét. Mindegyik mintavételi helyhez a szakirodalom alapján egy 3 km-es sugarú hipotetikus mozgáskörze-tet rendeltünk; ezeket a területeket a zöldfelületi borítottsági rátával (ZB) jellemeztük. Gradualitást feltételeztünk a táplálék diverzitása és a területek zöldborítottság rátájának összefüggése tekintetében.Az egyértelmű pocokpréda-dominancia mellett összességében 76 prédataxont mutattunk ki, köztük meghatározó mennyiségben a nagyobb méretű, illetve az időszakosan nagyobb denzitásban előfordu-ló rovarokat (Orthoptera, Coleoptera) és a kisebb testméretű, urbánus élőhelyen szintén gyakori madarak és gyíkok zsákmányolását. A prédataxonok sajátosságai alapján igazolódott a faj generalista és opportunista jellege; egyben az elemzések alapján igazolódott az is, hogy a vörös vércse urbanizáló-dásában a fészkelőhelyeken kívül kiemelten fontos a prédakínálatot meghatározó nyílt és változatos vegetációjú gyepek elérhetősége, biológiai minősége.Kulcsszavak: vörös vércse, ragadozómadár, urbanizáció, táplálkozásökológia, Budapest Bevezetés Az urbanizáció, az emberi települések területének és számának növekedése globális jelenség. A folyamat a természetes élőhelyek, közösségek ökológiai degradációjával, a diverzitás csökkenésével, fragmentációval és a fajkompozíció változásával jár. Mivel az épített környezet fizikai és biológiai paraméterei jelentősen eltérnek a természetes élőhelyétől, csak azok a fajok tudnak megtelepedni a városi élőhelyekben, melyek képesek a megválto-zott, új körülményekhez, feltételekhez alkalmazkodni; így a városiasodás biotikus homogenizációhoz vezet (NIEMELÄ 1999, MELLES et al. 2003, MCKINNEY 2006, DEVICTOR et al. 2007, SORACE & GUSTIN 2009). Az urbánus élővilágot nagymértékben befolyásolja, illetve meghatározza a környező táj, a településeket körülvevő természetes élőhelyek jelle-

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Section: éRtékelésunclassified

See 1 more Smart Citation

What the kestrels (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) feed on in Budapest?

Zombor¹,

Tóth²

2015

Állattani Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…According to Zmihorski and Rejt (2007), small rodents create some 80 % food (78 % biomass) of kestrels in Warsaw. Birds create only 7 % items (11 % biomass).…”

Section: Falco Tinnuculusmentioning

confidence: 99%

The food spectrum of sparrowhawk (Accipiter nisus L.) and kestrel (Falco tinnunculus L.) in the Chřiby Upland

Tomešek¹,

Čermák²

2014

Acta Univ. Agric. Silvic. Mendelianae Brun.

View full text Add to dashboard Cite

TOMEŠEK, M., ČERMÁK, P.: The food spectrum of sparrowhawk (Accipiter nisus L.) and kestrel (Falco tinnunculus L.) in the Chřiby Upland. Acta univ. agric. et silvic. Mendel. Brun., 2009, LVII, No. 2, pp. 145-150 In 2006-2008, mapping the sparrowhawk (Accipiter nisus L.) and kestrel (Falco tinnunculus L.) occurred in the SE part of the Chřiby Upland. At the same time, the food spectrum of these birds of prey was determined during nesting periods. The area under monitoring represented about 25-30 km 2 . In each of the species, food was always monitored in a period from February to July at four nesting localities. The food spectrum was analysed by the direct observation of birds of prey, according to le overs of food in the surroundings of nests and in nests of the predators. In Accipiter nisus, the food spectrum consisted of birds (85 %), mammals (3 %) and other animals (12 %). Turdus merula was the most frequent prey. In Falco tinnunculus, the food spectrum consisted of birds (18 %), mammals (76 %) and other animals (6 %). Microtus arvalis was unambiguously the most frequent prey. Accipiter nisus, Falco tinnunculus, food spectrumThis paper deals with the food spectrum of two bird of prey species living in the hilly agriculturalforest country of the Chřiby Upland, namely sparrowhawk (Accipiter nisus L.) and kestrel (Falco tinnunculus L.). Both predators are virtually of the same size but diff er in their nesting bionomy and food. In recent years, populations of both species show stabilized and slightly increasing character in the CR a er declines in the eighties. Nevertheless, detailed fi ndings on the food spectrum are virtually insuffi cient. Literature sources on the food ecology of these preda tors are rather obsolete (particularly as for sparrowhawk). Farský (1928) and Sládek (1963) dealt with the food of sparrowhawk and kestrel in our country. MATERIALS AND METHODSThe food composition of feathered birds of prey can be determined by various methods (Mlíkovský, 1998). Since the studied nesting localities were known very well the method of direct monitoring could be used. Particular nesting localities were monitored in regular intervals. The monitoring was always carried out in suffi cient distance and safe hiding place for birds not to be disturbed in no way. Conventional binoculars were used for monitoring. Although it is possible to determine some types of prey very well as well as what the predator subsequently does with the prey, this method is considerably time-consuming and includes always only certain part of the food spectrum and in many cases even not quite exactly. Therefore, analyses of le overs of prey were par ticu lar ly used. Not-swallowed le overs of prey were determined in the period of nesting right in nests, in places of the regular processing of food, such as tear-off stumps in sparrowhawks, places under trees in kestrels, where the prey is swallowed or at least partly processed. Food residues were collected and subsequently determined with a certain periodicity. Easily detecta...

show abstract

“…The Common Kestrel Falco tinnunculus began to colonize cities about 150 years ago in Western Europe (Żmihorski and Rejt 2007). A wide distribution of this falcon probably comes from its ability to adapt to any kind of open land (Village 1990(Village , 1998.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Preliminary data on breeding, habitat use and diet of Common Kestrel,Falco tinnunculus,in urban area in Algeria

Kaf¹,

Saheb²,

Bensaci

2015

Zoology and Ecology

View full text Add to dashboard Cite

The nesting of the Common Kestrel, Falco tinnunculus, was monitored in an urban environment (University of Oum El Bouaghi, 35°52′46″ N, 7°05′28″ E) over three successive years from 2011 to 2013. The mean clutch size was 5.75 eggs/ nest. The incubation period was spread over at least 27 days. The hatching success was 0, 50 and 60.83% for the years 2011, 2012 and 2013, respectively. The size of the hunting area was between 5.92 and 255.07 ha. The diet analyses of Common Kestrel adults showed that their foods included grasshoppers (31.49%), snakes (12.7%), lizards (21.35%) and rock dove chicks (34.45%).Paprastojo pelėsakalio (Falco tinnunculus) perėjimas buvo stebimas urbanizuotoje aplinkoje (Oum El Bouaghi universiteto teritorijoje (35°52′46″ N, 7°05′28″ E) 2011-2013 metais. Vidutinis dėties dydis -5,75 kiaušiniai, perėjimas truko ne mažiau kaip 27 dienas. Perėjimo sėkmė 2011 m. buvo 0%, 2012 m. -50%, 2012 -60,83%. Paprastojo pelėsakalio medžioklės teritorijos dydis apėmė 5,92-255,07 ha. Suaugę paprastieji pelėsakaliai maitinosi žiogais (31,49%), gyvatėmis (12,7%), driežais (21,35%) ir uolinio karvelio jaunikliais (34,45% suvartoto maisto).

show abstract

Weather-Dependent Variation in the Cold-Season Diet of Urban KestrelsFalco tinnunculus

Cited by 36 publications

References 16 publications

What the kestrels (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) feed on in Budapest?

What the kestrels (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) feed on in Budapest?

The food spectrum of sparrowhawk (Accipiter nisus L.) and kestrel (Falco tinnunculus L.) in the Chřiby Upland

Preliminary data on breeding, habitat use and diet of Common Kestrel,Falco tinnunculus,in urban area in Algeria

Contact Info

Product

Resources

About