In the last decade, a number of experiments have stated that spending money on experiences rather than on material goods tends to make people happier. However, the experimental designs used to analyze the relationship between consumption and subjective well-being had several limitations: small and homogeneous samples, a direct question assessing the effect of consumption, and a potential social desirability bias due to the stigmatization of materialism.To reduce these limitations, we used a survey method. In two studies based on survey data from nationally representative samples in Hungary, we estimated linear and non-linear associations of experiential and material expenditures with life satisfaction. Although both experiential and material expenditures were positively associated with life satisfaction, evidence supporting the greater return received when buying experiences was limited. The main difference between experiential purchases and material purchases was that the marginal utility of experiential purchases appeared to be linear, whereas the marginal utility of material purchases was decreasing. Despite the limited differences between the effects of experiential and material purchases, the results of the non-linear estimates indicate that to maximize life satisfaction, an average person should allocate more money to buying experiences rather than material goods.Keywords: subjective well-being, life satisfaction, consumption, experiential purchase, A kutatások módszertanának azonban néhány olyan jellemzője van, ami az eredmények megbízhatóságát csökkenti: a minták kis elemszámúak és homogének, a vásárlások hatását direkt kérdéssel mérik, a materialista személyek negatív társadalmi megítélése miatt torzítottak lehetnek az eredmények. E problémák elkerülése érdekében az élmények és tárgyak vásárlásának szubjektív jólléttel való kapcsolatát kérdőíves adatok segítségével vizsgáljuk. Két magyar reprezentatív kérdőíves adatbázis segítségével lineáris és nem lineáris becsléseket végzünk. Az eredményeink szerint mind az élmények, mind pedig a tárgyak fogyasztása pozitívan korrelál az élettel való elégedettséggel, ugyanakkor az élmények erősebb hatására vonatkozó korábbi eredmények a magyar kérdőíves adatokon nem támaszthatóak alá egyértelműen. A nem lineáris becslések szerint az élmények és tárgyak vásárlása között a fő különbséget az jelenti, hogy előbbi esetben a marginális hatás konstans, míg utóbbi esetben szignifikánsan csökkenő. Ezekre az eredményekre építve azt is megmutatjuk, hogy egy átlagos személynek az élettel való elégedettséget maximalizáló optimális allokáció esetén többet kellene élményekre és kevesebbet tárgyakra költenie.Tárgyszavak: szubjektív jóllét, élettel való elégedettség, fogyasztás, élmények, tárgyak JEL kód: I31, D12 5
INTRODUCTIONA substantial section of the subjective well-being literature addresses the relationship between material welfare and satisfaction or happiness. Since the first study conducted by Easterlin (1974), numerous studies have tried to answer the same questio...