Why No Backsliding? The European Union’s Impact on Democracy and Governance Before and After Accession

Abstract

This article documents and explains the puzzling lack of backsliding in political reforms among the new postcommunist EU members, even though these countries are no longer subject to the powerful incentives of the EU membership promise. Using a combination of cross-national statistics, expert interviews, and public opinion data, the authors show that the new EU members have experienced at most a slowdown in reforms rather than a genuine backlash. The authors attribute this finding to the fact that the loss of leverage after the countries joined the European Union was balanced by a combination of alternative leverage and linkage mechanisms, including greater dependence on EU aid and trade and greater exposure to the West for both elites and ordinary citizens. For the latter, expanded work and travel opportunities seem to be associated with higher expectations of government performance and greater political involvement, which may be crucial for future governance reform in the region.

REGIO 2016. 4. szám

“…Az új rasszizmus diskurzusa a biológiai különbségtétel helyett morális és kulturális okokra vezeti vissza a különbséget, amit előbb csak a politikai és a médiapaletta szélén elhelyezkedő, "szélső-séges" aktoroknál, majd mind inkább a főáramban, végül a hétköznapi beszédben is azonosítottak Európa több országában. Azt a diskurzust, amely az idegenektől való félelemnek ad hangot, formáját tekintve xenofób, lényegét tekintve azonban a rasszizmus logikája határozza meg, a szakirodalom xeno-rasszizmusnak 5 nevezi. A xeno-rasszizmus implicit formái jobban terjednek Európában, mint a neofasizmus explicit rasszizmusa, állapították meg a kérdés nyugat-és észak-európai kutatói.…”

“…4 A szenvedés és a szenvedők ábrázolása-iban és a jótékonykodó-kedvezményezett viszonyban diszkurzívan szerveződő elnyomás részletes boncolását végzi el Liisa Malkki vagy Dider Fassin. 5 Mindeközben kevés figyelmet kapnak azok a klasszifikációs küzdelmek, amelyek a segítettek körét megváltoztatni, szűkíteni szándékoznak, és így az érdemtelenség és értéktelenség-elképzelések változásának, megváltoztatásának folyamatai is, amelyekben a segí-tés elveszti morális értékét (azaz nem minősül jótevésnek, az absztrakt "közért" való cselekvésnek), vagy esetleg egyes egyének és csoportok segítése kifejezetten normasértővé válik.…”

“…Az ilyen jellegű vizsgálatoknak komoly mérési korlátai vannak, bár az utóbbi pár évben ígéretes eredmények születtek ezen a területen. 5 Kutatásom egyes médiatartalmak témakeretezésének rövidtávon jelentkező befolyásolási képességét méri. Az ilyen típusú vizsgálatoknak az a feltevése, hogy a kísérletileg mérhető hatások fontos elemei a hoszszútávon érvényesülő komplex hatásoknak.…”

“…(2016) 4. szám 140-172. számára a valahova tartozás megélését testesítik meg. 5 A nemzeti jellegű ételek többletjelentése a diaszpórában átível a generációkon, és ezt a tanulmányban bemutatott empirikus kutatás is egyértelműen megerősíti. A másod-, harmad-, negyedgenerációban a nemzeti gasztronómia valószínűsíthetően kisebb mértékben hív elő anyaországi asszociációkat, mint az elsőgenerációs emigráns számára.…”

“…gosultságát, szükségességét vagy ésszerűségét megkérdőjelezik. 5 Etnikai, kisebbségi intézményépítő szempontból ez a pozíció akár indokolt is lehet, ám az oktatási kérdések szórványban is sokkal árnyaltabbak, és talán érdemes az érintettek szemszögéből is az intézmények létére vagy létjogosultságára tekinteni. Az iskolaválasz-tásban ugyanis nem elég a kvázi "fentről" történő kisebbségi imperatívusz megfogalmazása: a szülők és nagyobb korban a gyerekek ugyanis a helyi kínálat, az iskolák presztízse, a vélt vagy valós egyé-ni hasznok mentén hoznak döntéseket.…”