Zárt/nyitott – Városforma és térhasználat

Abstract

A fizikai környezet átalakulását a társadalmi indukálja, a fizikai azonban visszahat és befolyásolja a társadalmit, ezért együttes kutatásuk szükséges. A városépítészet-elmélet kategóriapárjai közül a zárt/nyitott kettősség erre a feladatra kiválóan alkalmas, mert a városformát és a térhasználatot összekapcsolja. A városforma és térhasználat zárt/nyitott mátrixa négy alaptípust, azon belül a fizikai, vizuális és használati határok beemelése hét alcsoportotot eredményez: zárt, transzparens, rejtett, köztes, szigetszerű, kertes és nyitott. A történeti zárt és a modern nyitott formával szemben a kortárs város- és ingatlanfejlesztések a zárt/nyitott hibrid megoldásokat preferálják: nyitott forma zárt használattal, zárt forma felnyíló használattal működik. Az írás felhívja a figyelmet a tértagoló – épített és nem épített – határok megnövekedett jelentőségére, és a térhasználat megértése és alakítása érdekében ezeket bevezeti a hagyományos városforma-kutatások diskurzusába.

Tradíció és innováció a városi szállodák közösségi tereiben

“…A szállodák építészeti és tervezési folyamataiban is megfigyelhető az idő múlásával a földszinti és az emeleti funkciók kettéválasztása, a különböző terek különböző hasznosítása a fogyasztói élmény növelése céljából (Benkő, 2017, Heide et al, 2007, Hory et al, 2017, Walls et al, 2011.…”

Borderlands of housing neighbourhoods as residual or liminal spaces: Comparative study of cases in Budapest

“…In addition, the first gated communities appeared at the beginning of the 20 th century, and today, real estate development based on broadly understood security (economic, social, natural, etc. components) has become a common feature of new investments worldwide (Kovács and Hegedűs, 2014;Benkő, 2017). Controversially their residents and workers are constantly using other parts of the city, because the gated area provides only the desired security, novelty value, and protected housing or a protected workplace, with open space that goes with it, but nothing more.…”

Vendégtér-paradoxon : Budapesti luxusszállodák miliője a helyi társadalom szemszögéből

“…o. ) A városok és épületek vizsgálatához elengedhetetlen a térbeliség vizsgálata, (Benkő, 2017) "soft elemeket" (térhasználó, térfogyasztó, téralakító ember) és "hard elemeket" (fizikai, épített és természeti környezet) alkalmaz a tér különböző formájú megközelítése során. Az épített környezet és a luxus csupán tárgyi elemek használók nélkül.…”

“…A fizikai környezet átalakulását a társadalmi változás indukálja, egymástól elválaszthatatlanok, a városépítészet-elmélet kategóriapárjai közül a zártság és a nyitottság paradoxonának vizsgálata a városformát és a térhasználatot összekapcsolja (Benkő, 2017). A privát szobák vagy lakosztályok és a közösségi terek, ahol a különböző szolgáltató-egységek elérhetőek,…”

“…A városi luxusszálloda egy zárt tér a város dinamikus életterében, a telephely, lokáció utal a szolgáltatások színvonalára és a betérő szolgáltatásokat igénybe vevő vendégkörre (Bhabha, 1994). A történeti zárt és a modern nyitott formával szemben a kortárs fejlesztések az egyidejűleg zárt és nyitott (hibrid) megoldásokat részesítik előnyben: a nyitott forma zárt használattal, a zárt forma nyitott igénybevétellel működik (Benkő, 2017). A turizmusban számos láthatatlan, rejtett és nehezen mérhető jelenség azonosítható (Bódis, 2017), remek példa erre egy helyi lakos luxusszállodában elköltött vacsorája.…”