Bevezetés: A gyógyszerelé s biztonságát javító stratégiák közül a gyógyszeres terápia egyeztetése bizonyítottan eredményes, az eltérő ellátórendszerekbe és különböző profi lú osztályok gyakorlatába átültethető módszer. Célkitűzés: A gyógyszeres terápia egyeztetési folyamatának alaposabb megismerése, a gyakorlathoz kapcsolódó korlátok és hajtó-erők feltérképezése. Módszer: A szerzők irodalomkutatást végeztek. 19 adatbázisban kerestek 7 keresőmotor segítsé-gével. Két független szakértő értékelése után a releváns közleményeket előre meghatározott szempontrendszer alapján dolgozták fel. Eredmények: 230 absztraktot értékeltek. A gyakorlat bevezetésével kapcsolatban talált korlátokat és támogató erőket rendszerezték. Gyakran említett akadályként találták a kommunikációs kérdéseket, a vezetés elhivatottságának hiányát, az előre nem látható forrásigényt és a kompetenciák szabályozatlanságát. A bevezetést támogató ajánlások főként a folyamatok újratervezését, a költséghatékonysági adatok bemutatását, kapcsolódó oktatások szervezését javasolják. Következtetések: A gyógyszerelési folyamat biztonságának javítása érdekében a szerzők hazai kór-házakban is javasolják a gyakorlat bevezetési lehetőségeinek vizsgálatát az azonosított korlátok és sikertényezők alapján, a hazai intézményekben jelenleg is zajló terepgyakorlatokra alapozva. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1395-1405. Kulcsszavak: gyógyszerelési hibák, nemkívánatos események, gyógyszeres terápia egyeztetése, betegátadás Feasibility of the implementation of medication reconciliation in HungaryIntroduction: For medication safety improvement medication reconciliation was proven to be an effective method transferable between differe nt healthcare providers and ward profi les. Aim: Gaining a better underst anding of the process of reconciling medicines. Mapping the driving and restraining forces of introducing medication reconciliation. Method: A search of the literature was conducted. 19 databases were searched using 7 different search engines. The relevance of the papers was rated by two independent experts. Data were extracted based on a pre viously compiled extraction tool. Results: 230 articles were evaluated. Limits and driving forces of implementing medication reconciliation were set out. Often mentioned implementation obstacles were: communication issues, disengagement of the l eaders, u npredictable resources and competence problems. Recommendations mainly consisted of process redesign techniques, presentation of cost-effectiveness data and arranging special training for staff. Conclusions: For improvement of medication safety in Hungarian hospitals implementing medication reconciliation should be considered. The conclusion of ongoing on-site trials as well as limits and success factor s identifi ed in this paper should taken into account.

Resveratrol is an active compound isolated from red grape. In the literature contradictory data are available, as both its pro‐ and antiapoptotic effect have been described. The cell type used can be one of the major differences between the various models. The compound might differentially affect tumorigenic and normal cells. In this study we aimed to study its effect in non‐transformed cells, thus primary mouse embryonic fibroblasts have been used. Apoptosis has been induced by serum deprivation resulting in significant caspase 3 activation within 3 hours.Resveratrol showed dose dependent inhibitory effect on caspase 3 activation in primary fibroblasts with IC50 of 100 microM. Along with this effect it also ameliorated the cell death assessed by lactate dehydrogenase release. Among the major regulatory pathways, only inhibition of p38 kinase prevented the protective effect of resveratrol suggesting the role of mild stress in its effect, thus the effect of oxidative stress has also been studied.Our results show that resveratrol exerts protective rather than proapoptotic effect on non‐transformed cells.This work was supported by TÁMOP‐2.2.1.B‐09/1/KMR‐2010‐0001.