Jelen tanulmányunkban a magyar közoktatásban, a digitális átállás 2 hónapja alatt gyűjtött tapasztalatokról szeretnénk számot adni, melyet a koronavírus-világjárvány keltett. Ehhez – a helyzet aktualitása miatt – egy intézményi belső kérdőív (N = 243), valamint középiskolai diákokat és felsőoktatásban részt vevő hallgatókat érintő, saját kérdőíves vizsgálatunk (N = 163) eredményeit elemezzük. A vizsgálatok összesen 406 főt érintettek. A témában keletkezett más kutatások megállapításainak áttekintése mellett megosztjuk személyes, gyakorló pedagógusokként szerzett tapasztalatainkat is. Célunk az, hogy a pedagógustársadalom és a szaktudomány számára összegzett és tudományos módszerekkel is alátámasztott helyzetelemzést nyújthassunk. Tanulmányunkban nem volt célunk az egyes korcsoportok és oktatási szereplők összevetése, hanem a közöttük megfigyelhető hasonlóságokra és általánosan kirajzolódó trendekre koncentráltunk.

Az iskolában elsajátított írott nyelvi norma presztízse az internetes kommunikációbanS zociológiai és pedagógiai közhelyként hat, hogy manapság a fiatalok gondolkodás-módját már nem valamilyen zenei irányzat vagy a közös politikai szabadság eszmé-nye kapcsolja össze, mint pár évtizede: ezt a szerepet a Facebook és más közösségi médiumok töltik be. A közösségi hálózatok emberi kommunikációra gyakorolt hatását még csak most kezdjük megfelelő alapossággal tanulmányozni: annyit azonban már tudunk, hogy az internet alapvetően megváltoztatta a szociokulturális értékrendet és a fiatalok egymással való érintkezésének formáját. Az állandó online jelenlét hatással van a serdülők tanulásmódjára, szabadidejük eltöltésére, családtagjaikkal kialakított kapcsolatukra: egyszóval az életmódjuk minden területére. Sajnos a nyelvészet, de leginkább a szociolingvisztika itthoni viszonylatban még nem tudta megnyugtató mértékben meghatározni az új generáció nyelvi sajátosságait. Ennek legfontosabb okát a kutatási keret hiányosságában találhatjuk meg: elég csupán arra gondolni, hogy a magyar nyelvészeti paradigma körülbelül tíz-tizenöt évvel ezelőtt "lelt rá" azokra a platformokra, ahol ezek a fiatalok elérhetőek lennének. Ezek közül is viszonylag visszhangtalan maradt a magyar szakirodalomban a videomegosztó, illetve a videókhoz fűzött kommentár kér-désköre.A videomegosztók elterjedését minden bizonnyal a jó minőségű kamerával felszerelt okostelefonok népszerűvé válása eredményezte. A legismertebb külföldi videomegosztó, a Youtube 2005 áprilisában indult el, mára pedig az internet egyik leglátogatottabb és a fiatalok közízlését leginkább meghatározó honlappá vált. A célja, hogy felhasználói egyéni tartalmakat oszthassanak meg egymással. A Youtube alapításáról a https://www. youtube.com/yt/about/hu/ oldalon találhatunk információkat.A legnagyobb és elsőként induló magyar videomegosztó, az Indavideó 2006 júniusá-ban indult. 2009-től az Indavideó ingyenesen elérhetővé tesz nagyjátékfilmeket, vizsga-

In this article we would like to examine an area of onomastics that has not received much scholarly attention. We aim to provide an adequate linguistic analysis of the place-names found in The Elder Scrolls (ES) video game series. For our analysis, we rely chiefly on the methods of linguistic statistics, which have not yet gained widespread use in onomastic research. Our goal is to give a boost to linguistic and onomastic research into video games and to develop related aspects of its research methodology. Two main methods of place-name formation can be observed in our results: one is when the fictional names are coined on the basis of the lexical elements of already existing non-fictional languages (we call these mimetic names), and the other is when the game developers create so-called speaking names. In our article we demonstrate that the toponyms of the ES universe in part conform to the conventions of non-fictional place-name formation (e.g. they can be sorted into the two main categories of habitative names and topographical names), and in part they contradict such conventions, because around 14 percent of the names we analyzed are purposefully coined as semantically obscure toponyms, which does not happen in the case of non-fictional names.