The purpose of this article is to contribute to methodological discussions on elite interviewing. The point of departure is that elite interviewing constitutes/represents continuous challenges for researchers. This may be due to several reasons; one of these concerns the possible critical incidents that may occur in the course of the interview. The article applies a reflexive perspective, and so draws on two critical incidents of elite interviewing experienced in different research contexts. The theoretical assumptions reflect on the literature on the use of power and the changing power relations in the interview. Then, through thoughts on the dialogical nature of the interview, the article moves to practical reflections and approaches. Through the case analysis the article illuminates moments of difficulty in interviewing, and it calls attention to the necessity of deploying and employing possible strategies for the successful management of the interview. Finally the article not only presents the research and policy relation/constellation in a given context, but highlights the fact that reflexivity contributes to the accountability of the researcher and of the research.

This article discusses the dynamic interaction between global policy and knowledge flows and two post-communist education systems -Hungary and Romania -with special attention to the appropriation of post-bureaucratic regulation tools and the structural changes enhanced by the knowledge transmitted by the Programme for International Student Assessment (PISA) survey. First, through the lens of the socio-history of educational assessments, the varieties of state socialist education systems are detailed in order to contextualise the subsequent discussion about the entry of the two countries into the PISA survey and the national institutional changes generated by PISA. After the thematic comparison of the country case studies, the article concludes that the two cases do not allow the conceptualisation of a single post-socialist model of PISA reception, but, on the contrary, the international comparative framework of PISA offers an opportunity to critically interrogate the complex processes of convergence and divergence in the study of globalisation, and to elaborate a differentiated perspective on post-socialist education systems and governance strategies.

A felnőttképzéshez való viszonyulás egyéni adottságok, képességek és gondolkodás függvénye, amelyet a közösségi, illetve társadalmi tényezők nagymértékben befolyásolnak. Jelen tanulmány a székelyföldi térségben vizsgálja a felnőttkori tanulás néhány sajátosságát, tételesen (1) a tanulási tapasztalatokat, (2) a legfontosabb indokokat, amelyek a felnőttképzésben való részvételt mozgatják, (3) általánosan a felnőttkori tanuláshoz való társadalmi viszonyulást és a megkérdezettek által vázolt (4) tanulási jövőképeket. Szerkezetét tekintve a tanulmány először áttekinti a szakirodalom alapján a vidéki térségben zajlott társadalmi változási folyamatokat, amelyek a felnőttképzés gyakorlatát formálták, alakították 1990–2020 között. Majd egy 2019-ben végzett kvantitatív kutatás (kérdőíves adatfelvétel, N = 555, amely adatfelvételt egy 65 kérdésből álló, a szocio-demográfiai jellegű kérdések mellett az iskolarendszeren kívüli tanulási gyakorlatot részleteiben feltáró vizsgálat) adataira támaszkodva a székelyföldi térségben a felnőttképzéshez való viszonyulás sajátosságait elemzi. A kutatás legfontosabb eredményei szerint a megkérdezettek tanulási tapasztalatai alapvetően pozitívak, bár nem erednek oly sok tanulási színtérről. A felnőttképzésben való részvételt a megélhetési motívumok mellett más indokok is mozgatják. De jellemzően a rövidre zárt, célirányosan megvalósított tanulási életpályaszakaszok dominálnak, ezt a tendenciát a tanulási jövőképek is kirajzolják.

No abstract

No abstract