No abstract

This study aimed to explore the relative importance of mesohabitat and microhabitat features, as well as the spatial and within‐day temporal covariates, on the body size‐related within‐reach spatial distribution of stream‐dwelling fishes in a highland‐type and a sub‐mountainous‐type stream in Central Europe. During daytime, point abundance sampling was applied to catch the fish, and environmental data were recorded at the sampling points (microhabitat features) and along the transects that crossed the sampling points (mesohabitat features). Variance partitioning revealed similar patterns in the size‐classified fish data for the two streams. Microhabitat features had a greater explained variance than mesohabitat features. The majority of the mesohabitat influence emerged as variance shared with the microhabitat influence. The pure spatially explained variance proportion was lower than the variance explained purely by the environmental features (meso and micro together), and no temporally explained variance was found. Many species showed body size‐related environmental associations. The results suggest that the different‐scale habitat features act in a hierarchical way on the within‐reach fish distribution. Meso‐scale features may determine a great proportion of the micro‐scale habitat variability and micro‐scale conditions may directly affect how fish select places to stay as a function of both species identity and body size. The restoration of meso‐scale environmental diversity can effectively contribute to the protection of size‐structured populations in sub‐mountainous and highland streams.

Kivonat. A múlt század közepétől számos kutatás foglalkozott már a Tarna vízgyűjtőjének halaival, azonban napjainkig nem született olyan tanulmány, amely az eddig összegyűlt ismeretanyagot szintetizálná. A dolgozat célja, hogy közölt és saját felmérési adatok alapján áttekintést nyújtson a Tarna, a Ceredi-Tarna és a Parádi-Tarna halfaunájáról. A tanulmány elkészítéséhez 40 forrásmunka és egy 2018. évben végzett saját felmérés adatait használtuk fel. A fajok térbeli és időbeli észlelési gyakoriságai alapján megvizsgáltuk, hogy a három vízfolyás halfaunájában mely fajok tekinthetők szorosan, illetve lazán integrálódott fajnak, és melyek nem integrálódott, alkalmi fajoknak. Az eredmények szerint a három vízfolyásból eddig összesen 41 faj jelenléte igazolódott (Tarna: 39 faj, Ceredi-Tarna: 14 faj, Parádi-Tarna: 14 faj), amelyek közül 34 természetesen honos, hét idegenhonos, 12 védett, egy fokozottan védett, valamint kilenc az Európai Unió szempontjából közösségi jelentőségű (Natura 2000-es faj). A három vízfolyás tekintetében a terület legjellemzőbb halai: fejes domolykó, fenékjáró küllő, kövicsík, sujtásos küsz és a vágócsík. A tanulmány készítésekor több módszertani nehézséget is tapasztaltunk a forrásmunkák összegyűjtése és adataik feldolgozása folyamán, melyekről szintén beszámolunk a dolgozatban.