No abstract

The aim of the research is to map the health literacy of Hungarian early childhood educators through the exploration of the characteristics of their health condition and health behaviour. Early childhood educators, kindergarten teachers, teaching assistants and nurses were involved in our quantitative, cross-sectional, descriptive research (N = 1010). The data obtained by using a measuring tool containing standardised questionnaires were analysed using descriptive statistics, chi-square test and variance analysis (ANOVA; p < 0.05). Based on our findings we can state that-compared to the Hungarian population as a whole-the examined population is in a more favourable situation both in terms of health condition and health behaviour. However, because of their role-model status, the further improvement of health literacy-related skills of professionals working in early childhood education is still of the utmost importance, as this improvement can contribute to the foundation of rising generations' health literacy.

A mesék alkalmazásának lehetőségei a kritériumorientált fejlődéssegítésbenA z egyes kultúrák ősidőktől kezdve felhasználták a meséket, mítoszokat, regéket a felnövekvő nemzedék nevelésében. Az írásbeliség kialakulásától kezdve dominánsan kétféle módja volt ennek: vagy a meglévő történetek közül válogattak a felnőttek valamilyen szempont szerint, vagy a fejlődés segítésére írtak történeteket. Alapvetően a meglévő történetekből válogatás a szerencsésebb: a már kialakult mesék tartalmukat, az általuk közvetített értékrendet és nyelviségüket tekintve letisztult alkotások. A fejlesztés céljával írt történetekben sokszor túlhangsúlyozott a didakszis, ennek alá-rendelt a tartalom alakulása és a nyelviség is, ezért ezek az ún. tanmesék sokszor nem váltják be a felnőttek hozzájuk fűzött reményeit. A mesékben rejlő személyiségalakító hatás ugyanis implicit módon működik (Bettelheim, 1985), érvényesülését a mese tartalmán kívül erősen befolyásolja a mesélő személye (Rodari, 2001) és a mesélés mint kommunikációs helyzet is. Kompetencia alapú szemléletmódMódszertani-fejlesztő munkámat Nagy József (2007) kompetencia-modelljére alapoztam. Nagy József (2007) a személyiséget öröklött és tanult pszichikus komponensrendszerként definiálja: "a személyiség az ember legátfogóbb hierarchikus pszichikus komponensrendszere, amelynek legátfogóbb komponensei a kompetenciák és a személyiség alaprendszere" (Nagy, 2007, 27. o.). A kompetencia motívum-és tudásrendszer, amely az egyes élethelyzetekben a helyzet alakítása szempontjából célravezető tevékenység kiválasztására és végrehajtására tesz képessé. A motívumok (melyek közé tartoznak töb-bek között attitűdjeink, meggyőződéseink, stb.) a döntéseinket alakítják, a tudásrendszer (a képességek és az ismeret jellegű tudás) pedig a végrehajtásért felelős. Nagy (2007) kompetencia alapú személyiségmodellje a személyiség valamennyi komponensét rendszerébe foglalja.

No abstract

A kora gyermekkor pszichológiai és gazdasági jelentőségének felismerése, a társadalomban, ezen belül hangsúlyozottan a kisgyermekes családok életében és igényeiben zajló változások, továbbá a kora gyermekkori fejlődésre vonatkozó új kutatási eredmények jelentős változásokat generáltak a bölcsődei nevelésben-gondozásban. Egyes alapértékek és a rájuk épülő módszerek változatlanok maradtak, mások a változások következtében alakultak ki vagy alakultak át, kereteződtek újjá, szakmai nézeteken belül egyes hangsúlyok módosultak. Jelen tanulmány célja, hogy hozzásegítse az olvasót a kisgyermeknevelés értelmezéséhez részint a bölcsődepedagógia koncepcionális változásainak, részint a szakemberképzés ezen változásokat indukáló vagy követő fejlődésének bemutatásával.