Background and Objectives: Most research on the effects of exercise on body image has concentrated on the benefits of regular exercise. However, some research has indicated that exercise has an immediate impact on body image. The aims of this study were to investigate the immediate effects of aerobic exercise in a fitness class and the at-home environment on body image, and to examine the impact of nutritional status (i.e., normal weight vs. overweight/obesity) and exercise addiction on these changes. Method: 322 Hungarian women participated in the study with two different environmental conditions, fitness class condition (N = 155) and at-home video condition (N = 167). They completed the Body Appreciation Scale and Exercise Addiction Inventory before and after a one-hour aerobic exercise session. Self-report data on weight, height and exercise frequency were also collected. Results: There were no significant differences between the fitness class and video groups in terms of age, educational level, BMI, body appreciation, exercise frequency and exercise addiction. We found that 7.5% (N = 24) of the participants were at risk for exercise addiction. Aerobic exercise had a significant positive effect on body appreciation (t(321) = 7.564, p < .001) independently from environment and nutritional status. Exercise addiction moderated the relationship between exercise and body image, the at risk for exercise addiction group showed the greatest improvement (F(1) = 3.252, p = .040). Conclusion: The results indicate that even a one-hour aerobic exercise session has a positive effect on body image; this has important practical implications for intervention strategies and weight-loss treatments.

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek nega tív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggôség és a negatív testkép. Célki-tûzés: Vizsgálatunk fô célja a testedzésfüggôség korrelátumainak felmérése volt fitnesz edzést folytató nôk körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tûztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdôíves, online adatgyûjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nô vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérôeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vo natkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdôív, Testértékelési Skála. Eredmények: A kon firmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ = 691,72; p < 0,0001; CFI = 0,94; TLI = 0,91; RMSEA = 0,093; RMSEA CI 90 = 0,087-0,100; ∆χ 2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdôív belsô megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbachal fa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsôfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idôsebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezôbb, míg a na gyobb mértékû észlelt súlyfelesleg a test kedvezôtlenebb (β = -0,40; p < 0,001) értékelését jelezte elôre. A testedzésfüggôség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%a nem függô, de problémás testedzônek bizonyult. A testedzésfüggôség szempontjából veszé lyeztetettek kisebb mértékû észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggôség szempontjából tünetmentes tár saik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggôség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához.