Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében az ország területén működő könyvtárak és könyvtári szolgáltató helyek évről évre értékes adatokkal járulnak hozzá az országos könyvtárstatisztikai adatbázishoz. A „Jelentés a könyvtárak tevékenységéről” című OSAP 1442 adatlap változásainak, valamint az adatrögzítésre szolgáló informatikai rendszer fejlesztéseinek következtében az összeállított adattáblák összehasonlíthatósága sokáig rendkívül korlátozott volt, és azok elemzése, értelmezése nehézségbe ütközhetett. Ennek okán a Könyvtári Intézet Kutatási és Elemző Osztály kollégái a 2021-es évben 2015- ig visszamenőlegesen átfogó adattisztítást végeztek, és kialakítottak egy olyan egységes adatstruktúrát, amelynek révén a 2015 és 2020 közötti évek adatai elemi szinten is könnyen összehasonlíthatóvá váltak. A munka eredményeképp, a részletes szakmai, tudományos elemzésekhez elérhetővé váltak Excelben és SPSS-ben is jól kezelhető adatállományok. Az adatok könnyű és gyors áttekinthetősége érdekében korszerű, adatvizualizációs eszközök segítségével, webes felületen válik megtekinthetővé a Magyarországon működő könyvtári szolgáltatási pontok számának, működésének, szolgáltatásainak és használatának alakulása. Ezenfelül a Kutatási és Elemző Osztály munkatársai egy új elektronikus kiadványsorozatot indítottak, a Könyvtári trendjelentéseket, amely jelenleg tizenkét tematikus riportból áll, bemutatva az elmúlt években, a hazai könyvtári rendszerben bekövetkezett főbb változásokat.

Az ENSZ egyik legfontosabb, ma is érvényes programja a Világunk átalakítása: Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 címet viseli. Közgyűjteményi, és kiemelten könyvtári szempontból is igen jelentős dokumentum született, így a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége még a kiadás évében, 2015-ben megjelentette Könyvtárak a Világunk 2030-ig Program megvalósításában című útmutatóját. Ahogy az ENSZ Keretrendszere, úgy az IFLA szakértői anyaga is egyértelművé teszi, hogy a fenntartható fejlődés, és azzal összefüggésben a társadalmi és környezeti problémák megoldása nem lehetséges az információhoz való hozzáférés hiányosságainak megszüntetése, az általános műveltség emelése, és a világunk kultúrájának és szellemi örökségének megőrzése, hozzáférhetővé tétele nélkül. A jelen tanulmány alapját képező kutatás primer és szekunder forrásokat felhasználva feltárja, hogy melyek azok a sokszor előre nem látható veszélyek, amelyek történelmünk során újra és újra kulturális örökségünk egy-egy szeletének lemorzsolódását okozzák. A tanulmány ezeket a veszélyeket négy kategóriába sorolja, és bemutat néhány fontos törekvést, amelyek célja megelőzni kulturális örökségünk lassú pusztulását.

Use of digital content in libraries: Development of the Acting Communities in the National Széchényi Library This article presents a possible way to re-use a digital content through the process of develop Acting Communities Wiki which is the first community encyclopedia about community and their development. The article focuses on accessibility of web interfaces and provides a good example for libraries how to creatively reuse a digital content.

No abstract

The personal legacy created throughout a person’s lifetime is increasingly dependent on the lifespan and reliability of computers and electronic data storage. This runs the risk that personal legacies stored electronically and often at web addresses unknown to successors may be less complete compared to legacies from the era of analogue data carriers. Dozens of online services have been launched over the past decade to address this problem, but many of them have been discontinued or are not reliable enough to entrust with important data. This article offers a critical review of already existing research on digital legacy preservation and an overview of the available tools and resources to demonstrate that libraries do not yet play an active role in preserving digital legacies, despite the fact that this could not only enhance the sustainability and reliability of preservation, but also be a marketable library service. With this article, the authors would like to draw attention to this service, which is still considered atypical today; provide an objective description of the current situation; and propose a preliminary model for developing such a service in order to set the stage for future research.