Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elé gedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatá sok egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLSH), az azzal szerzett eredmé nyeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzõit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nõ: 2253). Az SWLSH mellett szerepeltek a kérdõívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdõív (PIL) és az Élet Értelme Kérdõív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenõrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Ská láját (EPQL), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLSH konfirmatív faktorelemzése igazol ta a kérdõív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bi zonyult az egyes alminták között is. A kérdõív belsõ konzisztenciája (Cronbachalfa stabi lan 0,84 felett) és idõbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerõsebb pozitív elõrejelzõnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLSH értéke csekély mértékben korrelált az EPQLpontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte elõre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége meg élésének és az önértékelésnek a szintjétõl. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérõeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére. Kulcsszavak: elégedettség, Élettel való Elégedettség Skála, konfirmatív faktorelemzés, megbízhatóság, érvényességMentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 3, 289-303

Elméleti háttér: A Rosenberg (1965) által kidolgozott Önértékelés Skálát világszerte számos kutatásban alkalmazzák az önértékelés konstruktumának mérésére. A kérdõív különbözõ változatainak faktorstruktúráját hazai mintákon Urbán, Szigeti, Kökönyei és Demetrovics (2014), illetve Rózsa és V. Komlósi (2014) vizsgálták. Cél: A tanulmányban ellenõrizzük a Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H) egy alternatív fordítási változatának faktorstruktúráját, a kérdõív strukturális invarianciáját, valamint bemutatjuk pszichometriai jellemzõit. Módszer: Négy, felnõtt válaszadókkal folytatott kérdõíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1702, 674 férfi, 1025 nõ) adatait elemezzük. Az RSES-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az RSES-H faktorstruktúrája megfelelt a korábban közölt bifaktoriális modellnek (egy általános önértékelés faktor, illetve két "módszertani faktor" a pozitív és negatív szövegezésû tételekre), továbbá invariánsnak mutatkozott az egyes alminták között. A skála belsõ konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (Cronbach-alfa ≥ 0,857). Az önértékelés szintje jelentõs mértékben függetlennek bizonyult a szociodemográfiai vál-tozóktól (kor, nem, iskolai végzettség), illetve a társas kívánatosságtól, és megfelelõ konvergens validitást mutatott más pozitív pszichológiai mérõeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,440; p < 0,001) és az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,415; p < 0,001). Következtetések: A Rosenberg Önértékelés Skála általunk alkalmazott vál-tozata megbízható és érvényes mérõeszköz, mely jól alkalmazható az általános önértékelés szintjének felmérésére.

No abstract

Frequent headaches and musculoskeletal pain problems were assessed as part of a cross-sectional health survey in a representative sample of 3615 young Hungarian women, aged 15-24 (mean age: 19.0 years). The representative sample was obtained by a multilevel stratified sampling procedure based on national statistical data, the refusal rate was 6%. Depressive symptomatology was assessed as well using the shortened form of the Beck Depression Inventory. The overall prevalence of frequent headaches was 43.8% in the sample, 25.8% of the investigated population reported chronic musculoskeletal pain problems. The co-prevalence rate of depression was significantly higher in the group of interviewees reporting pain problems, 11.2% in the group indicating frequent headaches (chi(2)=53.1, p<0.001), 10.3% in the group reporting musculoskeletal pain problems (chi(2)=12.4, p<0.001). In contrast, the prevalence of depressive symptomatology was 4.6% and 6.6% in the subgroups denying frequent headaches and musculoskeletal pain, respectively. The prevalence of chronic pain problems decreased with higher age, increased with the smaller size of residence and was lower in the non-student employment group, however, these differences across sociodemographic variables did not remain significant if tested by a multivariate logistic regression analysis. The high co-prevalence rates of depression in interviewees reporting chronic pain problem draws attention to the development of such secondary health problems and underscores the importance of early prevention. Epidemiological studies provide data for the better planning and management of prevention programs.

Among Fusarium mycotoxins, deoxynivalenol (DON) is the most common contaminant in case of cereals and cereal-based foods in Hungary. In this study, Hungarian wheat (n = 305), maize (n = 108), wheat flour (n = 179) and pasta (n = 226) samples were analysed (N = 818). The samples were collected during 2008-2015 in Hungary. Applied methods of analysis were enzyme-linked immunosorbent assay and liquid-chromatography coupled with a mass spectrometer. Results were compared and evaluated with Hungarian weather data. Among cereal samples, in 2011, wheat was contaminated with DON (overall average ± standard deviation was 2159 ± 2818 µg kg), which was above the maximum limit (ML). In case of wheat flour and pasta, no average values above ML were found during 2008-2015, but higher DON contamination could be observed in 2011 as well (wheat flour: 537 ± 573 µg kg; pasta: 511 ± 175 µg kg).