Bevezetés: Az egészséggel kapcsolatos értékek formálásához a társadalom minden tagja hozzájárul: az egyének, a közösségek, a munkahelyek, továbbá az oktatási színterek is. A gyermekkorban formálódó egészségmagatartás jelentős hatással van az egyén későbbi életére, valamint kulcsszerepet játszik a lakosság egészségi állapotának javításában. A közösségbe kerüléssel a család, mint elsődleges szocializációs színtér mellett a pedagógusok saját magatartási mintájukkal döntő befolyással bírnak a gyermekek egészségkultúrájára. Direkt oktató és nevelő tevékenységük mellett, a viselkedésükkel nagy befolyással bírnak a tanulók egészségmagatartásának alakításában. Módszertan: 2019. márciusa és novembere között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést 14 szegedi középiskola pedagógusai körében, célzott mintavétellel (N = 200). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Statistics Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet-, Mann–Whitney U- és Kruskal–Wallis-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p < 0,05). Eredmények: Az egészségnevelési attitűd vonatkozásában több szociodemográfiai kapcsolat is igazolódott: a nők pontosabban írják le az egészség fogalmát (p = 0,02) és tudatosabbak az egészségnevelés területén (p = 0,023), az egyedülállók magasabb pontszámra értékelik iskolai egészségnevelési aktivitásukat (p < 0,001). Az iskolatípus meghatározónak bizonyult az egészség megfogalmazásában (p = 0,011), a személyes egészséggel kapcsolatos példaadásban (p = 0,001) és a tervszerű egészségnevelési aktivitás vonatkozásában (p < 0,001) egyaránt, a szakgimnáziumi pedagógusok körében tapasztalt jobb eredményekkel. Az egészségnevelési aktivitása azoknak jobb, akiknél nem fordul elő rohamivás (p = 0,025). A válaszadók 11%-a nem fogalmazta meg saját egészségnevelési tevékenységét, miközben több, mint egyharmaduk azt jóra vagy nagyon jóra értékelte. Az egészség lelki/társas dimenzióját a résztvevők 25%-a nem említi válaszaiban. Következtetések: A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a válaszadó pedagógusok többségének egészségfogalma nem komplex, többen nem érzik kompetenciájuknak a diákok egészségnevelését. Azonban fontos lenne ezen a területen segítséget nyújtani tanároknak a jogszabályi elvárásoknak való megfelelésen túl az indirekt nevelő hatás és a saját jóllétük érdekében egyaránt.

The mental state of teachers is important not only because it affects their own health, but also because it has an impact on the development of the children they teach. In this especially stressful job, resources like social support and mental health help them cope. Our aim is to examine teachers' mental health, social support, and their interrelationships and whether these are influenced by sociodemographic indicators or harmful addiction. In our descriptive crosssectional, quantitative research, we measured the mental health and social support of secondary school teachers in Szeged (n = 200). It included validated questionnaires used in international surveys. Social support was weaker in our sample, but mental health outcomes were stronger. The social support from smaller settlements was significantly stronger. Respondents with stronger social support were less affected by depression and had a stronger sense of coherence. The research confirmed the relatively good mental health of teachers, which was strengthened by social support, and the latter also correlated with a sense of coherence. The significance of this lies in the fact that the mental health of teachers has an impact on the mental health of their students, and on their own role in health education.

changes needed within the languages in the study (2.8% across 27 languages). Results: The majority of suicide methods remain the same across the world; however, there are a small amount of methods that differ and are more common in some countries than others. Out of the 13 suicide methods analysed (including 'freezing', 'drowning' and 'suffocation/asphyxiation'), edits to the translation of these during back translation or cognitive debriefing review were necessary for 27% of all languages, with 33% of all languages receiving further suggestions from one or more cognitive debriefing participants. The general trend was that suicide involving automobiles caused the most issues in translation; for example, when translating the method 'auto or similar "accident"', clarification would be needed in some countries to determine whether 'auto' was linked to vehicles or industrial machinery. Conclusion: Using a translation methodology that includes back translation and cognitive debriefing reviews helps to facilitate the development of culturally-appropriate PROs to ensure they are fully representative of suicide methods in the target language and country, allowing for optimum PRO data collection.

Az életmód, az egészségtudatos magatartás döntően befolyásolja az egyén egészségi állapotát. Az egészségügyi szakdolgozók azonban nem csak a saját egészségükért felelősek, életvitelükkel közvetett hatást gyakorolnak az ellátottakra is. Ezeket a saját egészségük érdekében hozott döntéseiket nagyban meghatározza az egészségműveltségük, valamint az egészségértésük hatással lesz a későbbi egészségfejlesztő tevékenységükre is. Kutatásunk célja a hallgatóink egészségmagatartásának és egészségértésének, valamint ezek összefüggéseinek vizsgálata. 2021. szeptember és október között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést az SZTE ETSZK egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatói körében, célzott mintavétellel (n=152). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből és validált kérdéssorokból összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet próbát, Fisher’s exact tesztet, továbbá Mann Whitney próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p<0,05). A válaszadók többségének (82,1%) a szubjektív egészsége legalább jó, hetente legalább 150 percet azonban csak a mintában résztvevők fele (51%) mozog. Naponta a résztvevők 43,7%-a fogyaszt gyümölcsöt és 41,7%-a zöldséget. Egyharmaduk egészségértése kitűnő. A zöldségfogyasztást szignifikánsan befolyásolja a testalkat (p=0,001), az elhízottak közül senki nem eszik legalább egyszer naponta zöldséget. Az első évfolyamosok szignifikánsan nagyobb arányban fogyasztanak gyümölcsöt naponta (p=0,006), azonban a cukros üdítők fogyasztása is körükben a gyakoribb (p=0,033). Az alsóbb évesekre jellemzőbb (p=0,027), hogy eleget mozognak. Az egészségértése a védőnőknek szignifikánsan rosszabb(p=0,013). A fizikai aktivitásra vonatkozó eredményeinkre biztosan hatással volt a pandémiás időszak, azonban a tanulmányokban való előrehaladással együtt egyik egészségmagatartással kapcsolatos tényező sem mutatott javulást. Annak ellenére, hogy a hallgatók leterheltsége a felsőbb évfolyamokon egyre fokozódik, fontos lenne elérni, hogy az ismereteik bővülésével párhuzamosan az életmódjuk is tudjon javulni.