KivonatVizsgálatunk során az ásotthalmi Tanulmányi-erdő talajfelszíni pókfaunáját mértük fel talajcsapdázással a 2014-es évben, március és október hónapok között. A vizsgálati terület három, egymástól jól elkülöníthető élőhelyéről gyűjtöttünk adatokat: 2-2 mintavétel tölgyesben, fenyvesben és tisztáson. A Tanulmányi-erdő vizsgált részleteinek talajfelszínen élő pókközös-séget hasonlítottuk össze a fajkompozíciók, azok természetessége és néhány további közösség-ökológiai mutató alapján. A párhuzamos felmérések adatai alapján megállapítottuk, hogy a három élettér mind egyedszám, mind fajszám, mind diverzitás alapján egyértelműen eltér egymástól. A terület természetessége általánosan jónak mondható, ez különösen a tisztások esetében jellemző. Az erdőkhöz és erdőszegélyekhez kötődő fajok a fás élőhelyeken, míg a nyílt és száraz élő-helyeket kedvelők a tisztásokon voltak nagyobb arányban jelen.Kulcsszavak: talajcsapdázás, talajfelszíni pók közösségek, Araneae, fenyves, tölgyes, tisztás. PITFALL TRAPPING ARACHNOLOGICAL SURVEY IN THE EDUCATIONAL FOREST OF ÁSOTTHALOM AbstractDuring our research we surveyed the ground-dwelling spider fauna of the Educational Forest of Ásotthalom by pitfall trapping. The research was conducted from March to October in 2014. We collected data from three different habitats with 2 sampling sites for each: oak forest, pine forest and clearing. Our goals were to assess the ground-dwelling spider assemblages of the habitats, compare their spider fauna, determine their naturalness and examine their basic community-ecological indices. According to our data, species-and specimen number and diversity can separate the three habitats. The originality of the survey area is good, especially the clearings'. The forest and forest-edge inhabiting species were more abundant in the woodlands, while the open and dry conditions preferring species were more frequent in the clearings.

Artificial gap openings cause significant changes in vegetation structure (in every forest level), thereby greatly influencing arthropod communities. Our study compared the data of two common forest floor arthropod groups, ground beetles (Coleoptera: Carabidae) and ground-dwelling spiders (Araneae) from two artificial gaps situated in a turkey oak forest. Our surveys were carried out in the Gyöngyös-plain, in Hungary. Sampling of the arthropod communities was done with pitfall traps arranged in two 70 m long transects, along the longitudinal axis of the gaps, with 15 traps in each transect, 5 m from each other. We measured the quantity and quality of the deadwood lying around within a radius of 2.5 m of each trap. We observed that the species and numbers of spider specimens were higher in the inner parts of the transects (in the gaps), while the numbers of ground beetle specimens declined in the same traps. Furthermore, the Shannon and Simpson diversity values of the ground beetles were generally lower than those of the spiders. The ordinations showed a distinct influence of the gaps on the communities. The numbers of specimens of exclusively edge-associated species were also higher in the gaps. The correlation analysis indicated significant positive correlations between the number of ground beetles and spiders and the quantity of deadwood. In addition, there were significant negative correlations between the numbers of species of both groups and the rate of decay of deadwood. Abbrevations: Gb -Ground beetles; Sp -Spiders, BC -Bray-Curtis, SE -Standard Error, SD -Standard Deviation, H' -Shannon diversity, D 1 -Simpson diversity. Nomenclature: Platnick (2018) for spiders, Müller-Motzfeld (2004) for ground beetles, Simon (2000) for plants.

No abstract

Vizsgálatunk során a Szalafő Erdőrezervátum (ER-53) talajfelszíni pókfaunáját mértük fel talajcsapdázással, a 2014-es évben, április és október hónapok között. A vizsgálati terület három, egymástól jól elkülöníthető élőhelyéről gyűjtöttünk adatokat: elegyes lomberdő a magterületen, erdeifenyő elegyes lomberdő szintén a magterületben, valamint jegenyefenyő és bükk elegyes lucfenyves a védőzónában. Az erdőrezervátum talajfelszín közelében élő pókközösségét hasonlítottuk össze a fajkompozíciók, diverzitás indexek és vadászati stratégiák alapján. A párhuzamos felmérések adatai alapján megállapítottuk, hogy a három vizsgálati terület közül a két, magterületen belül kijelölt lombos élőhely pókfaunája elég hasonlónak mutatkozott, míg a védőzónában kijelölt lucos mintaterületeké ezektől valamelyest eltért. Kulcsszavak: Araneae, talajfelszín közeli pók közösség.

Jelen kutatásunkban a Nyíri-erdő 5 (32-117 éves, valamint főként szürke nyár, kocsányos tölgy és akác főfafajú) erdőrészletének talajfelszín közeli pókfaunáját vizsgáltuk talajcsapdázással. Ez a módszer a külföldi és a hazai gyakorlatban egyaránt elterjedt a talajfelszínen élő pókok vizsgálatában. A mintagyűjtést 2016-ban végeztük, 190 napon át. Összesen 39 faj 1802 egyedét fogtuk be. A leggyakoribb faj a Pardosa alacris volt, 361 egyeddel. A legtöbb fajjal (8) a kövipókok családja került kimutatásra. A csapdázott együttes túlnyomó többségét a talajfelszínen vadászó fajok egyedei alkották. A legtöbb pók június hónapban került csapdázásra. Az általunk gyűjtött minta indikátorfaj-készletének kompozíciója alapján a területek jó természetességű, részlegesen felnyílt és viszonylag száraz élőhelyeknek tekinthetőek. Ugyanakkor az együttesek Shannon diverzitása és kiegyenlítettsége is viszonylag alacsony volt. Az ordinációs elemzés alapján a vizsgált erdőrészletek mintái jól elváltak egymástól.