No abstract

The I.ECEC+ Project 2018-1-HU01-KA201-047763 (2018-2021) aims at strengthening collaboration among different European institutions working within (or in relation to) early childhood education (ECEC) settings. The general objectives of the project are to contribute to the integration of disadvantaged children and improve the quality of institutional education and care in early childhood. The immediate goal of the project was to learn about the intercultural competencies of professionals working in the field and to assess their training needs in the areas of early childhood education. The Italian, Spanish, Belgian, and Hungarian early childhood educators involved in the projects have gained experiences that can be incorporated into an inclusive early childhood education environment. Based on these experiences, a pilot training was designed and tested for improving early childhood educators’ attitudes towards intercultural and inclusive practices. The effect of the pilot training was monitored by means of observational data. The I.ECEC project also aimed to study and make available successful experiences, good practices and innovative solutions.

No abstract

A tanulmány bemutatja néhány professzió kialakulásának és változásának megközelítéseit, tipizálási lehetőségeit a vonatkozó főbb és releváns szakirodalmak alapján, inputot adva a közoktatásban dolgozó pedagógusok komplexen értelmezett folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek vizsgálatához. Vizsgált professziónak egyrészt a tradicionális, archetipikus professziókat, mint a jogi és orvosi professziót választottuk, valamint egy új szakmához köthető, a pedagógus-szakmához közeli, a felsőoktatásban dolgozó oktatókét. Célunk az volt, hogy ezek változás-történetének tanulságai, megközelítései segítsenek a pedagógus szakma aktuális helyzetének, állapotának megértésében és dinamikusan értelmezett fejlesztésében. A tanulmányban leírtuk az alapfogalmak különböző jellemzők mentén lehetséges meghatározásait, kitértünk a hivatások/szakmák típusaira, a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás értelmezéseire, azonosságokra és különbségekre, valamint a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás modelljeire és a modellképzés szempontjaira különböző (egyéni, szervezeti és rendszer) megközelítésekben. Az elemzés végén kérdéseket és dilemmákat fogalmaztunk meg, valamint ajánlásokat, javaslatokat tettünk a pedagógus FSZF jelenlegi modelljének fejlesztése, alakítása céljából az egyén, a szervezet és a rendszer szintjén értelmezett holisztikus alapállás mentén.

No abstract