Az Alsó-Ipoly mente sajátosságai egyrészt területi elhelyezkedésében (határmenti), rurális és egyben fővároshoz közeli, változatos táji adottságaiban (folyóvölgy, a Börzsöny nyugati lejtői, részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe) jelennek meg, amelyek turisztikai szempontból megfelelő fejlesztési alapot adhatnak. A tanulmány egy előzetes, a térség fogyasztói és szervezeti piacára vonatkozó felmérés következtetéseit használja fel arra, hogy meghatározza a megjelenő vidéki turizmusfajtákat és leszűkítse a potenciálisan jelentős szerepet játszókra az adottságok és a fejlesztési potenciál alapján. Beazonosításra kerültek azok a turisztikai termékfejlesztési programcsomagok, amelyek jól körülhatárolható turistaszegmentumokat céloznak térben és időben differenciáltan, fontossági rangsoruknak (elsődleges, másodlagos, harmadlagos) megfelelően. A kialakított szegmenseken alapuló tervezett fejlesztések egyrészt a különböző időtávokban megvalósítható projektek alapjaként vehetők számításba, másrészt a differenciált, ugyanakkor összefüggő, moduláris rendszerű termékkínálat létrehozására is lehetőséget nyújtanak.

A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.

No abstract

A külpiaci erőforrásoktól függő országokban jelentősen megemelkedtek a közműszolgáltatások árai, mely a szálláshely szektort is erősen érinti. Emellett a vendégek egyre nagyobb elvárásokat támasztanak az általános vendégélmény kapcsán. A cikkben a hazai szállodák általános költségtakarékossági gyakorlata vizsgálata mellett fókuszba kerülnek a magyar wellness szállodák, felmérve, hogy a piaci szereplők milyen arányban döntöttek az átmeneti vagy végleges bezárás mellett. A hotelek gyakorlati megoldásai mellett mélyinterjúk eredményeit mutatja be a cikk, amely a debreceni szállodai piacra irányul, ami komplex kínálatával jól reprezentálja az országos folyamatokat is. Noha 2022 ősze folyamán a hotelek bezárási hullámát prognosztizálták, a leállások kora nem köszöntött be, külső környezeti tényezők oly mértékben támogatták az ágazatot, hogy az üzemeltetők kitartottak a nyitvatartás mellett. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a szereplők mekkora hányada képes hosszú távon a piacon maradni.

Generation Z travellers, who typically do not yet have their own income, constitute the youngest group of tourism demand, who are often ignored by destination management organizations or tourism service providers. However, they play a key role in shaping consumer demand and act as drivers of developments in destinations. Generation Z is almost redefining what it means to travel - their unique needs and specific destination preferences can set the future direction of tourism development. All of these findings provide a basis for conducting primary data collection by involving the members of the generation in a questionnaire survey in order to learn about the relationship of the Hungarian respondents (N=212 people) with IT, their travel habits, the method of financing their trips, and their communication preferences. Based on the results obtained, the characteristics of the future demand for rural destinations, expectations and preferences for the range of expected services and experiences emerge. All of this helps in shaping the future direction of tourism development in rural destinations.