Elméleti háttér: A daganatos betegséggel küzdõk és egészségesek életcéljait vizsgáló kutatások, melyek az Életcél Kérdõívet használták mérõeszközként, nem mutattak szignifikáns pontszámbeli különbséget a két csoport között. Ez érdekes eredmény, hiszen más betegség-csoportoknál kimutatható különbség az egészségesek és a betegek között. Cél: Kutatásunk célja a daganatos betegek és egészségesek jellemzõinek és attitûdjeinek feltárása volt az életcéllal-és élet értelmével kapcsolatban, illetve hogy tapasztalható-e különbség a két csoport válaszai között. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenciójához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszerek: Kutatásunk során strukturált interjút használtunk mérõeszközként (Komplex Strukturált Interjú Emlõ-daganatos Betegek Részére), 28 emlõdaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevoná-sával. Az interjúk során adott válaszokat a "lehorgonyzott elmélet" (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: (1) Az emlõdaganatos betegek és egészségesek életcéllal és élet értelmével kapcsolatos jellemzõinek statisztikai módszerekkel történõ összehasonlítása nem mutatott szignifikáns eltérést a két csoport között. (2) Eredményeinket az Aspirációs Index magyar mintán kapott eredményeivel összevetve azt tapasztaltuk, hogy vizsgálati személyeink szinte egyáltalán nem említik az extrinzik életcélokat (pl. gazdagság, jó megjelenés, hírnév), míg az intrinzik életcélok közel 80%-át teszik ki a válaszoknak mind az egészséges, mind pedig a betegcsoportban. A válaszok ilyen eloszlása jelentõsen különbözött az önkitöltõs, Likert-skálájú kérdõív eredményeitõl. Következtetések: (1) Mivel más betegségek esetén kimutatható eltérés az egészségesek és betegek között az életcél és élet értelme tekintetében,

No abstract

Elméleti háttér: Az optimizmus pszichológiai vizsgálata során számos kutatás tárt fel össze-függéseket az optimizmus és a mentális, valamint a fizikai egészségmutatók között. Az optimizmus fogalma olyan összetett konstruktum, amelyet legtöbb kutató a jövõre irányu-ló pozitív elvárások összességeként értelmez; de az irreális, szituációspecifikus optimizmus és a remény is a tágan értelmezett optimizmushoz kapcsolható fogalmak. Az optimizmus emlõdaganatos betegeknél számos esetben alacsonyabb szorongásszinttel, kevesebb distresszel és magasabb érzelmi jól-léttel, társas támogatottsággal és poszttraumás növeke-déssel jár együtt. Cél: Emlõdaganatos betegek és egészséges kontrollszemélyek elmúlt év-ben és eddigi életük során tapasztalt lelkiállapotának, valamint optimista-pesszimista attitûdjeinek feltárása és összehasonlítása. További célunk volt a betegek ötéves utánköve-tése során az optimista-pesszimista attitûd túléléssel való összefüggéseinek vizsgálata. Távlati célunk, hogy eredményeinkkel hozzájáruljunk a daganatos betegségek prevenció-jához és a gyógyítás hatékonyabbá tételéhez. Módszer: Kutatásunk során strukturált in terjút használtunk mérõeszközként (Komplex Strukturált Interjú emlõdaganatos betegek részé-re), 28 emlõdaganatos és 28 egészséges kontrollszemély bevonásával. Az interjúk során adott válaszokat a "lehorgonyzott elmélet" (grounded theory) tartalomelemzési módszer alapján kidolgozott kategóriarendszer mentén elemeztük. Eredmények: Eredményeink szerint mindkét csoport jó lelkiállapotról számolt be, ami az eddigi életet illeti, de az elmúlt év során tapasztalt lelkiállapot és optimista attitûd tekintetében szignifikáns különbség volt tapasztalható a két csoport között: lelkiállapotban a daganatos betegek kárára, optimizmusban viszont a betegek javára (p = 0,022, illetve p = 0,003). Az ötéves utánkövetés eredményei nem mutattak szignifikáns összefüggést az optimista-pesszimista attitûd és túlélés között. Következtetések: A daganatos betegek szignifikánsan rosszabb lelkiállapotuk Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 2, 85-108

In this study the spiritual attitudes (faith, purpose in life and place in life) of 28 Hungarian breast cancer patients and 28 healthy women were compared. The qualitative analysis of the structured interviews indicates that while healthy women have a general framework of belief, not playing an important role in everyday life, breast cancer patients perceive religion as an active aid affecting everyday life. No signifi cant differences were found between the groups concerning purpose in life, place in life, perceived control and sharing thoughts about spirituality with others. The fi ndings of this study contribute to a better understanding of breast cancer patients' psycho-social needs.Keywords: spirituality  faith  purpose in life  meaning of life  breast cancer, structured interview