In 1990, the countries of the V4 were the dominant sending countries to Bulgaria, which is why Bulgarians thought of targeting the sending market from these countries, not only with the product of mass tourism, but with a unique, four-season offer. In 1990, Hungary was Bulgaria’s third largest sending market; therefore, leisure trend studies are important as they can help to satisfy the needs of Hungarian tourists and attract them to the destination and increase their visitor satisfaction. The aim of our study is to examine the leisure time patterns and leisure preference system of Hungarian tourists, which is evident during their travels. This study examines the willingness of Hungarian tourists to travel to Bulgaria. According to the results of the secondary and primary research, the vast majority of Hungarian tourists travel to Bulgaria mainly for beach holidays, but, in addition to mass tourism, the country’s culture, history, ecotourism, health tourism, wine and gastronomy may represent further travel potential for Hungarian tourists. Having examined the attitudes of Hungarian tourists (n = 952), the study offers useful recommendations for Bulgarian tourism organizations and Bulgarian and Hungarian tour operators, as factor analysis is used to create groups belonging to factors that can be included as key target groups in publications promoting Bulgaria. Another aim of our study is to add new content to the traditional Bulgarian–Hungarian tourism relations.

Tourism is a widely known concept as it is part of our modern lifestyle that we opt for useful and quality free time that provides us with the opportunity to relax and boost our energy. Our research focused on travel habits and the leisure activities people undertake during their trips, relying on answers provided by respondents aged 18-55. Most of the respondents said that they quite like to go on recreational journeys /tourism trips, with the most popular activities being nature walks, hiking, visiting places of historic interest, and viewing architecture and buildings. A quintessential role during these trips is played by relaxation and recharge, as well as restoring capacity for work. The most popular destinations in descending order were domestic attractions, neighboring countries, and other countries in Europe. Covid-19 had a major impact on destination choice; the number of outbound trips decreased, and beside the lowering frequency of inbound trips their length also shortened. As traveling is a popular holiday activity, it is particularly important to pay due attention to tourists’ travel motivations, assess their needs and habits so that they can be provided with the best possible experiences during their trips, and can return well rested and with renewed vigor to face their everyday challenges.

Bevezetés: A turisztkai iparág egy fontos terület, mely hozzájárul az emberek rekreációjához, és egyben igen sok ország számára gazdasági potenciállal is bír. A COVID-járvány érzékenyen érintete ezt a szektort, melynek gazdasági hatása az utazásszervezőket sem kerülte el. Az utazási irodák létét és forgalmát a jövőben igen erőteljesen befolyásolja az, hogy a Z generációt meg tudja-e szólítani az általa kínált szolgáltatásokkal. Célkitűzés: A hazai Z generáció utazási motvációinak és szokásainak a vizsgálata. Eredmények: A kitöltők 26,3%-a nyilatkozta, hogy szokot utazási irodával utazni. A válaszadók 10%-a egyáltalán nem vesz igénybe utazási irodai szolgáltatást. A válaszadók többsége azonban igénybe vesz valamilyen szolgáltatást, melyek közül a szállásfoglalás (22,5%), a packagek (22,5%) és az utasbiztosítás (22,1%) voltak a legnépszerűbbek. A Z generáció fontosnak véli az utazási irodákat, ahol az utazási tanácsadó szerepe felértékelődik. Leginkább akkor vennék igénybe az utazási irodák szolgáltatásait, ha távolabbi desztnációt választanak és amenynyiben kedvező az ár, vagy ha bonyolultabb a foglalási módszer. Következtetések: A Z generáció egyelőre elutasítja a hagyományos, szervezet utazási formákat. A kutatás eredménye szerint csak legvégső esetben vennék igénybe a hagyományos utazási csomagokat, melyeknél az ár-érték arány igen fontos a vásárlási döntésben.

It is an unfortunate fact that children have less and less free time now because they live a busy life. Several studies confirm that it is extremely important that we do leisure activities which have a positive impact and active leisure activities should come into prominence. Methods: Our study examined the leisure and sports habits of physical education and non-physical education students (N=114). We used a questionnaire, and we also made correlation examinations. The results were analyzed by using SPSS software. Results: The results show 14-18 year old students have an average of 2-3, 3-4 hours of free time, in which both active and passive recreational activities come to the front. 83.3% of respondents do some form of sport, which is not surprising since many are in physical education, but it is also a promising result, because sport has many positive effects. The most popular sports are ball games, especially football. It is not surprising the internet is very popular as a leisure activity among young people. Our results also illustrate that it is worth drawing attention to the right way of spending free time in childhood and that children need to love sports to integrate them into their lives.

Kutatásom célkitűzéseinek a megvalósításához egy online kérdőívet szerkesztettem, mivel a Covid-19 és a folyamatos  határzárváltozások nem tették lehetővé más módszer alkalmazását. Kérdőívemre két országból fogadtam a válaszokat, Magyarországból és Romániából, a magyar nemzetiségű fiatal felnőttektől (N = 323). Célcsoportom a 18 és 25 év közötti korosztály volt. Felmérésemben kitértem a szabadidő-eltöltési szokásokra, sportmotivációra, a két országban élők közötti különbségekre, illetve hasonlóságokra, ugyanakkor a Covid-19 okozta változásokra is, hiszen érdekesnek találtam megvizsgálni azt, hogy a járványügyi helyzetben milyen változások következtek be. Eredményeim bemutatásához alapstatisztikát és gyakoriságot számítottam, továbbá az összefüggések vizsgálatára chi2 és páros t próbát használtam. Több hipotézist is felállítottam, amelyek igaznak minősültek. Eredményeim azt mutatják, hogy az itthon és a határon túl élő magyar nemzetiségű fiatal felnőttek egyaránt egyetértenek azzal, hogy a sportnak fontos szerepe van az egészséges életmódban (átlag = 3,72, sd = 0,515). Eltérés figyelhető meg a két országban élők sportolási szokásaiban és sportmotivációjában. A Magyarországon élők egy héten több órát sportolnak (átlag = 4,437, sd = 2,8175), mint a Romániában élők (átlag = 3,678, sd = 2,4143) és elégedetebbek a sportolási helyszínekkel és lehetőségekkel. A motivációs tényezők közül a sport szeretete, a közösséghez tartozás sokkal nagyobb értékelést kapott a magyarországi válaszadóknál. A Covid-19 hatására a sportolási alkalmak száma csökkent (t = 4,026, p = 0,000), így nem meglepő, hogy a sportolással töltött órák száma is csökkent (t = 4,598, p = 0,000). Észrevehető módosulás következett be a sportolási helyszíneknél, továbbá a szabadidős tevékenységeknél is. Az emberek többsége kevés időt szán a sportolásra és az aktív szabadidő eltöltésre, amit a Covid-19 csak nagyban felerősített, ezért nagyon fontos a sportnak és az aktív szabadidő-eltöltési tevékenységeknek a számos pozitív hatását tudatosítani az emberekben, továbbá felmérni a motivációs tényezőket, elégedettségi szintet, hogy egy minél egészségesebb, aktívabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk.