How can spatial location affect the operation of society, population or economic conditions? What is the role of neighbourhood and distance in social phenomena? In what way can a social organisation limit spatial barriers? How would spatial structures be affected by the attraction and repulsion of territorial units? Does society only use or also design regions? These questions are explored in this study.This work analyses some important issues, concepts and analysis procedures of the territorial structure of society and social processes of spatiality. It does not contain a comprehensive theory of spatiality and regional science; it is primarily a practical empirical research.Many theoretical works aim at defining the spatial structure of Europe. This article provides an overview of models describing the spatial structure of Europe. The study describes the economic spatial structure of Europe using bi-dimensional regression analysis, based on the gravity model. The spatial structure of Europe is illustrated with the help of the gravity model and spatial auto-correlation. With these patterns, it is possible to justify the appropriateness of the models based on different methodological backgrounds by comparing them with the results of this paper.The subject of field theory concepts and methods that can aid regional analyses is examined, and attempts to offer a synthesised knowledge with a wide variety of examples and methods.

No abstract

A centrum-periféria elmélet és modelljeA centrum-periféria fogalompárt I. Wallerstein a modern világgazdaság történelmi analízisében használja. A benne használt tartalmak nemcsak a társadalmi szervezı-dés makroszintjére vonatkoznak, hanem a helyi gazdaság struktúrájára is értelmez-hetık. İ valójában nem is az említett szélsı elemekre fókuszált, hanem a közöttük lévı viszonyra. Wallerstein szerint a centrum, mint relatív központ és a periféria, mint peremi helyzet között függıségi kapcsolat van. Az ı megfogalmazásából alig tőnik ki ennek a dinamikus volta. Véleményünk szerint ez a viszony, különösen a mobilitás esetére nézve, dinamikus közvetítınek fogható fel; ami lehet egy-és több-irányú áramlás, amely vonzó és taszító elemeken alapszik. A vonzás iránya, mértéke összefügg a térbeli elérhetıséggel, a földrajzi helyzettel, a gazdasági és kulturális potenciállal, valamint a döntéshozatali, irányítási erıviszonyokkal. A centrumperiféria modellt csupán egy évtizeddel elızte meg a függetlenség elmélete, mondható, hogy ebbıl nıtt ki. A függetlenség gazdasági elmélete azt mondja ki, hogy a szegény országok természeti erıforrásokkal, olcsó munkaerıvel és a máshol már leváltásra ítélt technoló-gia üzembe helyezésével képesek kapcsolódni a világhoz. Ezzel hozzájárulnak a gazdag országok fejlıdéséhez. Ez a változás közvetítéssel valósul meg. A fejlett országok ezt a relációs helyzetet a pénzügyi szolgáltatásokon, a médián, a politikai kapcsolatok ápolásán, és az emberi erıforrásokon, az oktatáson, a kultúrán keresztül erısítik meg. Mindebbe beleértve a munkaerı toborzását, képzését, áthelyezését és a technológiai átadáshoz kapcsolódó eljárások ismeretének gyakorlatát is. Ha szükséges, a fejlett országok ezt a helyzetet gazdasági, de akár katonai eszközökkel is fenntartják.

Many theoretical and practical works aim at describing the spatial structure of Europe, where spatial relations have undergone continuous change. The article gives an overview of models describing the spatial structure of Europe. The models' diversity is highlighted, without any claim to the completeness of the list of models discussed. The authors describe the economic spatial structure of Europe through bidimensional regression analysis based on a gravity model. With the help of the gravity model, they generate a spatial image of the economic spatial structure of Europe. With the images, the appropriateness of the models based on different methodological backgrounds can be justified through comparison with the authors' results. The authors aim to contribute to understanding the European economic spatial structure through a new methodological approach, rather than to create and show a new model that overwrites existing ones.

Europe is characterized by high regional variety.Evropo zaznamuje pestrost regij. © UNEARTHED OUTDOORS 2013Áron Kincses, Zoltán Nagy, Géza ABSTRACT: Our study aims at describing the spatial structure of Europe with spatial moving average, potential model and the bidimensional regression analysis based on gravity model. Many theoretical and practical works aim at describing the spatial structure of Europe. Partly zones, axes and formations, partly polycentric models appear in the literature. We illustrate their variegation by listing, without any claim to completeness (since that could be the subject of another study), a part of them. Based on our examinations, the engraving of the structures that we described can be seen. The position of the core area of EU countries clearly justifies the banana shape and in relation to it, the catching up regions take shape in several areas.