No abstract

In this article, the authors summarise their panel presentation on the role of education in managerial economics, given at the Danube Cup in April, 2022. The main finding of the article and the presentation is that today's and tomorrow's economists need to think in a so-called global framework. A common commodity and energy policy is becoming an increasingly urgent issue that will significantly change the development path of international institutions and technologies. Therefore, the teaching of economics will also have to adapt to this new trend. Apart from the obvious point - teaching a professional ethos and the importance of international trade - the authors see a constructivist approach as the most viable way forward in pedagogy. According to this approach, secondary and university students should be given the experience of discovery in order to stimulate their interest in economic topics and contexts.

Sikeres volt a 2018. szeptember 6. és 8. között Debrecenben megrendezett Magyar Közgazdasági Társaság 56. Közgazdász-vándorgyűlése. A konferencia három napja alatt, két plenáris és 19 szekcióülés keretében csaknem 190 előadó osztotta meg gondolatait a hazai és határainkon túli magyar közgazdászokból álló 900 fős hallgatósággal. A plenáris ülések és a 19 tematikus szekció előadói idén a hagyományos témák (a pénzügyek, a gazdaságpolitika vagy éppen az EU-források tervezése és felhasználása) mellett elsősorban olyan speciális kérdésekkel foglalkoztak, mint az innováció és az oktatás, szakképzés fontossága a foglalkoztatás és a nemzetgazdaság versenyképessége, illetve fenntartható fejlődése szempontjából. Emellett a konferencián szóba kerültek például a fintechszektor szabályozási kérdései, a sportfinanszírozás, a felelős vállalatirányítás, az öngondoskodás, a logisztikai ipar, az agrárium vagy éppen a startupok világa. Az 56. Közgazdász-vándorgyűlés meghatározó „horizontális” témái a versenyképesség, az innováció és az oktatás voltak: a konferencia előadói szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság versenyképességének elsődleges meghatározó tényezői az innováció, a termelékenység javítása és az oktatási rendszer ehhez nélkülözhetetlen erősítése. A Magyar Közgazdasági Társaság Elnökségének nevében, az 56. Közgazdász-vándorgyűlés plenáris és szekcióülésein elhangzott néhány megállapítást, javaslatot terjesztünk elő megfontolásra a magyar gazdaság- és monetáris politika irányítóinak, meghatározó szereplőinek.

Napjainkban, amikor az élet szinte minden területét áthatja az egyre növekvô verseny, a felgyorsult innováció, a tudásalapú rendszerek térhódítása, a globalizáció és az informatikai forradalom, valóban csak egyetlen dolog tûnik állandónak: maga a változás. Logikusan adódnak tehát a következô kérdések: milyen hatással vannak a jelzett folyamatok a vállalatokra, azok alapfolyamataira és irányítására? Létre lehet-e hozni (amennyiben igen, milyen módon) egy hatékonyabb szervezetet, mely a kihívásoknak képes rugalmasan megfelelni? Hogyan képes kihasználni a vállalat a technológiai innováció kínálta lehetôségeket? A fenti kérdések átfogó megválaszolására jelen tanulmány nem vállalkozhat. A vizsgálat fókuszában ezért – mint lehetséges megoldás – egy megújuló menedzsmenttechnika, az outsourcing (tevékenység-kihelyezés) áll, és ennek néhány újszerû, lényegi vonását, elsôsorban a stratégiai menedzsment kontextusában igyekszik feltárni a tanulmány.

A Foreign Affairs nemrégiben közölte Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója „Innovációs erő” című cikkét. (Innovation Power, Why Technology Will Define the Future of Geopolitics, Foreign Affairs, March/April 2023) A szerző a technológia és az innováció növekvő jelentőségét tárgyalja a világpolitika és a nemzetközi kapcsolatok alakításában. E tendencia példájaként emeli ki Ukrajna azon képességét, hogy a technológiai fejlesztések révén le tudta küzdeni katonai hátrányát.