A tanulmány legfontosabb célja a gazdasági szereplők szlovák–magyar határtérségben való interakcióinak feltárása. A határtérségek területi különbségein és a külföldi működőtőke beruházásoknak köszönhető gazdasági fejlődésen túl a szomszédos országban való cégalapítás lehetőségei is a vizsgálat tárgyát képezik. A szerzők megvizsgálják az intézményi-gazdasági szereplők közötti együttműködés mértékét, mélységét, és arra keresik a választ, hogy a két oldal mennyire integrálódott egymással. Végül a kutatás arra is fényt derít, hogy a befektetési kedv folyamatos növekedése a határon átnyúló gazdasági mozgások felélénkülésében is tükröződik, melyet az intézményi-vállalati szintű fejlesztések egyértelműen dinamizálnak. A határon átnyúló együttműködési kapcsolatokban a 2004-es EU-csatlakozás egyértelműen jelentős fordulópont volt, míg a Schengeni tagság nem hozott érzékelhető változásokat. A jövőben komoly hatása lehet az euró bevezetésének, különösen a két ország közötti időbeli különbségnek a gazdasági integrációs folyamatokra.

Egy regionális innovációs rendszer eredményessége elsősorban nem a rendszer szereplőinek egyéni teljesítményétől, hanem azok rendszerben betöltött szerepétől függ. Ezen oknál fogva a tanulmány küldetése az Észak-Dunántúlon működő innovációs rendszerek elemeinek rendszerben ellátott feladatainak értékelése. A kutatás másik fontos célja az innovációs folyamatok koordinálására hivatott kulcsszereplő megkeresése.

A 2002-es esztend őben megjelent "A hazai épít őipar versenyképességének javítása: Klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben" cím ű kötet sikerén felbuzdulva került kiadásra négy év elteltével a "Kihívások és válaszok: A magyar épít őipari vállalko-zások lehetőségei az európai uniós csatlakozás utáni id őszakban" című második kötet, mely az els őhöz hasonlóan els ősorban az új típusú klaszterorientált fejlesztési lehetőségekre fókuszálva próbálja meg feltárni a hazai épít őipar lehetséges jöv őbeli irányait. Dr. Lengyel Imre és Dr. Rechnitzer János szerkeszt ők munkája Bacsárszki Pálnak, a Magyar Épít őipar Kht. ügyvezető igazgatójának felkérésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával készült el két kutatóm űhely -a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesz-tési Intézete és az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete -együttműködésének eredményeként.Az európai uniós csatlakozás hazánkat új kihívások elé állította, így a 2007-2013-ig tartó programozási ciklusban a hazai épít őipar is meglehetősen nagy változásokra számíthat. Ebben az időszakban Magyarország az Európai Uniótól jelent ős támoga-tást kap, melyb ől részben nagy horderej ű építőipari munkálatok indulnak. Ezeket az összegeket azonban a hazai épít őipar csak megfelel ő versenyképességi szint elérése esetén tudja hatékonyan felhasználni. Az épít őipari vállalatoknak helyt kell állniuk a külföldi vállalatok által gyakorolt nyomásnak és a környezet fenntartható fejl ődé-sével összhangban fel kell készülniük az ingatlanállomány magas min őségű fejlesztésére is. A fejlett országok tapasztalatai alapján a versenyképesség növelésének egyik leghatékonyabb módja a klaszteresedési folyamatok el ősegítése, melyhez a vállalatok közötti együttműködés erősítése és a kormányzat háttérfeltételeket megteremtő céltudatos politikája egyaránt szükséges. A klaszter jelent ősége abban rejlik, hogy nem csupán egy vállalatokból álló hálózat, hanem az oktatási, képzési, kutató, tanácsadó intézmények és egyes kormányzati szervezetek is részei annak. A kötet -a 2002-es kiadvány folytatásaként -az elmúlt négy év lezajlott folyamatait elemzi, majd természetesen új megállapításokra is sort kerít. Az els ő rész a hazai és a nemzetközi építőipar helyzetét mutatja be, majd az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatain túl a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (vagy Új Magyarország Program) Operatív Prog- KÖNYVJELZŐ Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 203-206. p.

No abstract