No abstract

Tanulmányunkban a Máté-Tóth András által kidolgozott sebzett kollektív identitás Kelet-Közép-Európára vonatkozó régióértelmezési modell tesztelésének eredményeit mutatjuk be, elsősorban a traumákra vonatkozó érzésekre fókuszálva. Első lépésben az elmélet lényegét foglaljuk össze, és meghatározzuk azokat az elemeket, melyek mentén az elmélet tesztelhető. Második lépésben az általunk összeállított modellt elemeztük a TÁRKI által 2020-ban lekérdezett adatok alapján. Eredményeink azt mutatják, hogy a sebzett kollektív identitás elemei szignifikáns összefüggést mutatnak egymással, így validálják az elméleti felvetést.

Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy a vallásosság alakulásának értelmezése Magyarországon a sebzett kollektív identitás és a szekuritizáció elméletei alapján új és eredeti módon végezhető el. Első lépésben az elméleti megközelítést tisztázzuk, összefoglalva a kelet-közép-európai régióra és benne a magyar társadalomra is jellemző traumatizált identitást és ennek következményeit a vallásosság értelmezésére nézve. Az elméleti megközelítés bemutatásánál egyrészt támaszkodunk Anthony Giddens ontológiai biztonság (ontological security) elméletére, valamint Máté-Tóth András sebzett kollektív identitással kapcsolatos elméletére. Második lépésben pedig a TÁRKI által 2022-ben reprezentatív mintán gyűjtött adatokat elemezzük az elmélet tesztelésére, a vallásosság, valamint a sebzettség érzete és a biztonság vágya közötti kölcsönös hatásokat bemutatva.Úgy véljük, hogy a korábbi tanulmányaink eredményeivel összhangban, az itt bemutatott adatelemzésekre támaszkodva sikerült meggyőzően igazolni a kidolgozott elmélet legalapvetőbb összefüggéseit, amely serkentőleg hathat a privát vallásosság és a közvallás a kelet-közép-európai kollektív identitás szempontjait erőteljesebben figyelembe vevő kutatására.

ÖsszefoglalásA gazdaságfejlesztésnek alapvetően két útja ismeretes. Az első esetben úgy próbáljuk fokozni egy térség versenyképességét, hatékonyságát, hogy külső támogatókat, befektetőket vonunk be, akiknek a játékszabályaihoz alkalmazkodnunk is kell. A második megoldás szerint a helyi erőforrásokra támaszkodunk, a közösség társadalmi és gazdasági tőkéjére építjük a gazdaságot. Ez utóbbi szükségessé teszi a helyi szereplők erő-teljes bevonását, amit természetesen ők elköteleződésükkel, lokális beágyazottsággal hálálnak meg. A gazdaságfejlesztés második, helyi tőkére építő megoldása azonban elérhetetlen marad a közös etikai normák megléte, folytonossága és alkalmazása nél-kül. A gazdaságfejlesztés etikai irányelveit jelen publikáció az európai erkölcsiséget meghatározó zsidó-keresztény örökség alapján bontakoztatja ki, majd a hasonló elvek mentén gondolkodó, napjaink közös értékteremtése felé fordul. Mindezt a szakirodalmak összehasonlításával és esettanulmányok elemzésével szemlélteti.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B11, D63, M14, Z12 Kulcsszavak: helyi gazdaságfejlesztés, tisztességes verseny, társadalmi igazságosság, kö-zös értékteremtés Balassa Bernadett PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Regionális-és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (balassa.bernadett@sze.hu).

No abstract