Severe abdominal pain and vomiting are common symptoms in children with pediatric multisystem inflammatory syndrome (PIMS). Mesenteric lymphadenitis and aseptic peritonitis are predominantly reported in cases where acute surgical abdomen was suspected and laparotomy was performed at the early stage of the pandemic. These reports generally discouraged surgeons to perform exploration in COVID-19-related cases and medical management was prioritized. Only a few COVID-19-specific surgical cases with intestinal ischemia were published. Here, we report another case of COVID-19-related intestinal ischemia complicated with Meckel's diverticulitis in a non-immunocompromised child who clearly required surgical intervention. In our case, the combination of COVID-19-related vasculitis and low blood pressure episodes may have contributed to this severe outcome.

Purpose Our aim was to study the learning curve results with Paediatric Endoscopic Pilonidal Sinus Treatment (PEPSiT). Methods A retrospective observational study was performed in paediatric patients (< 18 year) with PEPSiT procedure. Complications, length of hospital stay and recurrence rate were analysed. Result In 2019, during the study period, 12 PEPSiT procedures were done. One patient was excluded from the study, because of the loss of follow-ups and two of them because of the use of the cystoscope. Intra-or postoperative complications were not found and 1/9 recurrence was observed. Length of stay was 1 day for all patients. Conclusion Although there is limited experience in PEPSiT, it seems to be a feasible procedure. The length of hospital stay is shorter than after open surgery. Further studies are needed to evaluate the long-term results with PEPSiT.

Despite significant changes in pediatric oncological therapy, mortality is still high, mainly due to infections. Complement system as an ancient immune defense against microorganisms plays a significant role in surmounting infections, therefore, deficiency of its components may have particular importance in malignancies. The present paper assesses the effect of promoter (X/Y) and exon 1 (A/0) polymorphisms of the MBL2 gene altering mannose binding lectin (MBL) serum level in pediatric oncological patients with febrile neutropenia. Furthermore, frequency distribution of MBL2 alleles in children with malignancies and age-matched controls was analysed. Fifty-four oncohematological patients and 53 children who had undergone pediatric surgery were enrolled into this retrospective study. No significant differences were found in the frequency of MBL2 alleles between the hemato-oncologic and control group. The average duration of fever episodes was significantly shorter (p = 0.035) in patients carrying genotypes (AY/AY and AY/AX) that encode normal MBL level, compared to individuals with genotypes associated with lower functional MBL level (AX/AX, AY/0, AX/0, or 0/0) (days, median (IQ range) 3.7(0-5.4) vs. 5.0(3.8-6.6), respectively). In conclusion, our data suggest that MBL2 genotypes may influence the course of febrile neutropenia in pediatric patients with malignancies, and may contribute to clarification of the importance of MBL in infections.

Bevezetés: A laparoszkópos appendectomiának a gyermekek esetében is számos előnye lehet a nyílt műtéttel szemben. Célkitűzés: A szerzők vizsgálni kívánták, hogy a nyílt műtétről a laparoszkópos appendectomiára történő áttérés hozott-e változást a műtéti idő, a kórházi ápolási idő és szövődmények tekintetében. Módszerek: A retrospektív, megfigyelésen alapuló vizsgálatba a 2016 és 2017 között akut appendectomián átesett, 0–18 éves betegek kerültek bevonásra. Kizárási kritérium volt az egyidejűleg történő egyéb műtét és/vagy a diagnosztikát befolyásoló társbetegség (például malignitás, Meckel-diverticulum, ovarialis folyamat), valamint a laparoszkópiával indított, de nyílt műtétbe történő konverzió. A betegeket nyílt és laparoszkópos appendectomiás csoportokba osztották. A szerzők a műtéti időtartamot, a kórházi tartózkodás idejét és a posztoperatív szövődményeket hasonlították össze. A statisztikai analízishez a Mann–Whitney-tesztet, a Fisher-féle egzakt és khi-négyzet-teszteket alkalmazták. Eredmények: A vizsgált időszakban 297 appendectomia történt (nyílt : laparoszkópos = 149 : 148). A laparoszkópos eljárás műtéti ideje a „betanulási fázis” végére (2017) számottevően rövidebbnek bizonyult a nyílttal szemben (p = 0,0003). A kórházi tartózkodás rövidebbnek bizonyult laparoszkópia után (p<0,0001). Szövődmény kialakulásában nem volt különbség a nyílt és a laparoszkópos csoport (p = 0,2409) között. Megbeszélés: Tanulmányunk támogatja azon angol nyelvű nemzetközi tanulmányokat, melyek alapján egy laparoszkóppal, gyermekkorban is elvégezhető műtét eredményei a „betanulási fázist” követően nem különböznek, adott esetben jobbak, a nyílt műtét eredményeihez képest. Következtetés: A laparoszkópos appendectomia gyermekkorban is biztonságosan elvégezhető műtét. A laparoszkópos technikára a korábban csak nyílt műtétet végzett gyermeksebészek is át tudnak állni rövid tanulási időszak után. Orv Hetil. 2022; 163(25): 1001–1004.