The integrity advisers are the central actors of integrity management systems of the administrative organizational structure, whose main task is to promote the implementation of the integrity approach within state administration institutions. As a complementary part of this task, we can separate the tasks of corruption prevention and the improvement of organizational integrity, of which the latter being discussed in more detail in this research and presentation. Integrity advisers play a key role in the development of organizational culture among public administration bodies, such as bodies exercising administrative authority. Looking at the topic more closely, with regard to the activities of integrity advisers, it can be clearly established that one of the engines of their operation is the proper and deep communication, which is not only necessary within the public administration and interagency transactions, but it also means communication activities that can be interpreted in the relationship between the public and clients. Equally important is their training and other activities aimed at developing staff awareness, relationships, situation assessment and action practices, which, in addition to and in part within public service training, provide an opportunity to shape organizational culture. The presentation and the paper aims to show the role of integrity advisors in developing organizational culture and transparency in the administration based on recent research experience about online presence of integrity advisors and in-depth interview surveys.

Cél: A kormányzati tevékenységeken belül markáns digitalizációs folyamatokat láthatunk az elmúlt néhány évben hazánkban és nemzetközi szinten egyaránt. E környezetben természetszerűleg váltja fel az emberi tevékenységet a szoftveres megoldás, s ez igaz a kormányzati platformokon keresztül zajló hatósági jellegű kapcsolattartásra az ügyfelekkel. A tanulmány célja feltárni a chatbot jellegű kommunikációs formák közigazgatási alkalmazási feltételeit, azt az esetet vizsgálva, ha a kormányzati platformon hatósági eljáráshoz kapcsolódó ügyintézés is történik e kapcsolattartási forma igénybevételével. A tanulmány további célja, hogy feltárja és rendszerbe foglalja a hatásokat, melyeket e megoldások gyakorolnak a kormányzati platform és az azokon keresztül zajló hatósági eljárások átláthatóságára.Módszertan: A hazai és európai jogforrások, valamint a megvalósult és tervezett gyakorlati megoldások kritikai elemzése, követelményrendszer és javaslatok megfogalmazása érdekében.Megállapítások: A hatósági eljárásokra vonatkozó követelményrendszerből adódóan számos olyan követelmény határolható el, amely a chatbotok mint kommunikációs módszerek alkalmazása esetén is értelmezhetőek. Ezek jogi megfelelés szempontjából is értelmezhetőek, nem csupán ajánlások vagy jó gyakorlatok. A szoftveres megoldás átláthatóságra gyakorolt hatása kettős jelleget mutat: egyrészt gyorsasága, interaktivitása folytán nagyban növelheti a platform és az eljárás átláthatóságát, másrészt ronthatja azt, informatikai behatároltsága mértékétől függően.Érték: A tanulmány legfontosabb, tudományos értelemben is értelmezhető új ismerete, hogy meghatározza a chatbotokra mint mesterséges intelligenciára épülő szoftveres megoldásokra irányuló legfontosabb közigazgatási követelményeket, amikor ezeket kormányzati platformokon keresztül, hatósági ügyekkel kapcsolatos ügyintézésre, kapcsolattartásra is használják. A tanulmány fontos új gondolata az ekvivalencia-elv felállítása, amely akkor érvényesül, ha a humán ügyintéző kapcsolattartási, tájékoztatási feladatait teljes egészében, választási lehetőség nélkül helyettesítik szoftveres megoldással a platformon.

The public administration, in particular to the administrative procedure follows a firm objective: to create of the customer friendly approach. Also, there is more and more emphasis recently on improving the efficiency and speed of the procedure. These are the two most important keywords of the decision planning and documentation. The aim of the research in this scientific paper is to detect and analyse the decision-making methods, concurrently being ready to incorporate them into the national administrative procedure systems. These methods are to provide lawful and effectively applicable alternative dispute settlement methods ready to use in Hungarian legal system and also to assist - apart form the aim to reach the basic aims of the administrative procedure - to create a fundament of the decisions made by the authority, having regard to circumstances in real life cases, viewpoint of customers and other parties, and the balance of the public interest. The scope of the paper also covers the theoretical and practical aspects of general mediation and mediation in administrative procedure, in view with the appearance of the topic within the renewing and current administrative procedural law regime. While examining the mediation in administrative procedure in a novel point of view, this work also analyses the role of this special type of mediation in terms of efficiency and charactesistics of the current and future legal solutions in administartive cases often involving parties with adverse interests. Conclusions and proposions in the paper may provide contribution to the spreading and correct treatment of alternative decision making methods in the administrative procedure. The publication of this scientific paper supported by the the Ministry of Justice (Hungary) in the program of increasing of the quality of Hungarian legal studies.

A világ éppen átesett egy olyan pandémiával érintett helyzeten, ahol a fizikai kapcsolattartás hiánya és az évtizedek óta zajló infokommunikációs fejlődési folyamat eredményeképpen felértékelődött az elektronikus kapcsolattartás és a digitalizált folyamatok állam és polgárai között. E milliőben igazán aktuálisnak tekinthető annak vizsgálata, hogy az ennek biztosítására szolgáló kormányzati platformok miként teljesítik az irányukba mutatkozó elvárásokat. A tanulmány egy speciális témakört ragad meg ebből: azt járja körbe, hogy a kormányzati platformok tekintetében mutatkozó átláthatósági elvárások és követelmények tekintetében kit tekinthetünk alanynak, s ez miként befolyásolja az irányadó követelmények rendszerét az átláthatósági vonatkozások tekintetében.

A túlfogyasztás egy több tudományterületet érintő és több területen vizsgált jelenség, probléma-együttes. Talán jelenkori társadalmunk egyik legjellemzőbb „kórisméje”, mely sok tekintetben összefügg immár évtizedek óta vizsgált nagy volumenű jelenségekkel, így a globalizációval, a fogyasztói társadalom kialakulásával és annak egyes jellemzőivel, s nem utolsósorban a közösségekhez való kapcsolat és kötődés empirikusan is tapasztalható megváltozásával. Jelen tanulmány pécsi középiskolás diákok fogyasztási szokásaival foglalkozik, részletesen bemutatja egy Pécsett megvalósult kérdőíves felmérés tapasztalatait. A kutatás adatai alapján elmondható, hogy a bevont tanulók körében kimutatható az időszakosan visszatérő fogyasztási „kényszer”, amelyet a média és a kortárscsoport nyomása jelentősen befolyásolhat.