No abstract

A 2007-2008-as Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E62, E52, E21, E12Kulcsszavak: költségvetési politika, kiadási multiplikátor, gazdasági ciklusok, likviditási csapda, adósságkorlátos háztartások BevezetésAz elmúlt nyolcvan évben jelentős mértékben változott a közgazdaságtan álláspontja a költségvetési politika alkalmazhatóságáról. Az 1930-as években Keynes munkás-sága nyomán uralkodóvá vált az a nézet, hogy a költségvetési politika alkalmas a recessziókban a gazdaság élénkítésére, illetve általánosabban a gazdasági ciklusok befolyásolására. Az 1970-es években ennek gyökeresen ellentmondó nézeteket fogalmazott meg az újklasszikus közgazdaságtan, és a költségvetési politikával szembeni kételyek fokozatosan átformálták a közgazdasági gondolkodást.A 2007-2008-as pénzügyi válság és az azt követő mély és elhúzódó recesszió során viszont ismét előtérbe került a költségvetési politika, mivel a monetáris politika hagyományos eszköztára beleütközött a korlátaiba. Ennek hatására a kapcsolódó Hitelintézeti Szemle, 16. évf. 4. szám, 2017. december, 58-85. o. * Jelen cikk a szerző nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját.Molnár György a Magyar Nemzeti Bank elemzője volt a tanulmány írásakor.

This paper studies how the models of the new open economy macroeconomics, which usually focuses on the relationship between the nominal exchange rate and the external real exchange rate, can explain the coexistence of permanent dual inflation, i.e. diverging inflation rates for tradable and non-tradable goods, and real appreciation in emerging market economies.It is shown that the impact of asymmetric sectoral productivity growth on the real exchange rate heavily depends on the market structure, and that the models of new open economy macroeconomics can be reconciled with the Balassa -Samuelson effect only if pricing to market is added to models.It is demonstrated that in the presence of nominal rigidities and investments adjustment costs firms' marginal cost is influenced by demand factors even if technology exhibits constant returns to scale. As a consequence, the effect of asymmetric productivity growth becomes weaker. Furthermore, in this case alternative factors can influence dual inflation as well. But according to the numerical simulations, these factors hardly explain the empirically observable dual inflation and real appreciation by themselves without asymmetric productivity growth.

2022-ben a közgazdasági Nobel-díjat Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig kapta megosztva, azokért a pénzügyi rendszerre vonatkozó kutatásokért, amelyekkel elősegítették a bankpánikok okainak és következményeinek a megértését. Diamond és Dybvig megmutatta, hogy a bankrendszer a lejárati transzformáció, illetve a delegált ellenőrzés segítségével társadalmilag hasznos szolgáltatásokat nyújt, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a lejárati transzformáció miatt a bankrendszer alapvetően sérülékeny, és ha nem szabályozzák megfelelően, akkor bekövetkezhetnek bankpánikok. Bernanke pedig a bankrendszer makroökonómiai jelentőségét bizonyította, illetve a bankpánikok káros makroökonómiai hatásait elemezte. Kutatásaikkal hozzájárultak egy olyan szabályozási környezet elméleti megalapozásához, amely elősegíti a pénzügyi rendszer hatékony és pánikmentes működését.

In 2022, the Nobel Prize in economics was awarded jointly to Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond and Philip H. Dybvig, for their research on the financial system that shed light on the reasons for, and the consequences of, bank panics. Diamond and Dybvig showed that the banking system provides socially useful services through maturity transformation and delegated monitoring, and they also pointed out that maturity transformation made the banking system fundamentally vulnerable, which, if left unregulated, may experience bank panics. Bernanke demonstrated the macroeconomic significance of the banking system and analysed the negative macroeconomic impact of bank panics. Their research helped lay the foundations of a regulatory environment that fosters the efficient functioning of the financial system without bank panics.