This short communication presents the study of four archaeological findings from different locations (Andrid/ Érendréd, Berveni/ Börvely, Carei/ Nagykároly, Pir/ Szilágypér) regarding their material composition and structure. In terms of chronology, the ceramics from Érendréd belong to the Early Bronze Age, while the findings from Börvely, Nagykároly and Szilágypér belong to the Middle Bronze Age. The most important aim of the study is to find answers to the questions "What? How?" referring to the findings, which were collected from different locations and to gain information about the possible raw materials, production technology, conditions that were used by the contemporary potters. The materials were analyzed by Scanning Electron Microscopy and Energy-Dispersive X-ray Spectroscopy (SEM-EDX). The SEM-EDX studies suggest that the findings from Érendréd and Szilágypér are made from the same raw materials, which derived from the same ingredients, only slight differences are shown. Based on similar principles, the ceramics from Nagykároly and Börvely show the same raw materials.

2021 júniusától az Európai Unióban az ott bejegyzett valamennyi hitelintézetre új, kötelező követelményrendszer lép hatályba, amely részletesen meghatározza a tőkeáttételi mutató számítási módját és minimumának szintjét. E tanulmányban összefoglaljuk a tőkeáttételi ráta szabályozásának főbb ismérveit, bevezetésének indokait, valamint a rájuk vonatkozó kritikákat. Megvizsgáljuk az új követelmények várható hatásait és azt is, hogy mely hitelintézeti típusokat érintheti a leginkább érzékenyen, valamint hogy a tőkeáttételi ráta hogyan kapcsolódik a prudenciális szabályozás egyes, már eddig is alkalmazott elemeihez. Elméleti és gyakorlati példán keresztül keressük a választ arra, hogy a tőkeáttételi ráta mikor válhat effektív korláttá a tőkemegfelelési követelményekkel szemben, és milyen intézményi sajátosságok esetén lehet ideális kiegészítőjük. A tanulmány készítéséhez felhasználtuk a tőkeáttételi rátával foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, az Európai Bankhatóság elemzéseit, valamint a felügyeleti adatszolgáltatásból elérhető információkat. Következtetésünk szerint a tőkeáttételi ráta a jelenlegi formájában a hazai hitelintézetek többségére nem gyakorol jelentős hatást, és nemzetközi viszonylatban is elsősorban csak azon hitelintézetek esetében jelent majd tényleges korlátot, amelyek sajátos üzleti modellel, alacsony átlagos kockázati súlyok mellett működnek.

From June 2021, a new set of mandatory requirements will enter into force in the European Union for all credit institutions registered in the EU, specifying in detail the method of calculating the leverage ratio and its minimum level. In this paper, we summarise the main criteria of leverage ratio regulation, the reasons for its introduction and the criticisms that have been expressed. We examine the likely impact of the new requirements as well as the types of credit institutions that may be most affected, and how the leverage ratio relates to different elements of the prudential regulations already in place. Through theoretical and practical examples, we seek to answer the question of when the leverage ratio can become an effective constraint on capital adequacy requirements and for which institutional characteristics it can function as their ideal complement. For this study, we have drawn on the international academic literature on the leverage ratio, analyses by the European Banking Authority and data available from supervisory reporting. We conclude that the leverage ratio in its current form does not have a significant impact on the majority of credit institutions in Hungary, and even at the international level it will primarily only represent an actual constraint for credit institutions which operate with a specific business model and low average risk weights