Context Increasing diagnostic sensitivity in the detection of thyroid cancer has led to uncertainties in the optimal surgical approach of the smaller, low risk tumors. Current ATA guidelines consider lobectomy safe between 1 and 4 cm, while ETA advocates for primary total thyroidectomy to avoid reoperation, as final risk stratification is based on the histological results. Objective Our aim was to compare the differences in outcomes that are potentially achievable with adherence to the different guidelines, and also to examine the predictive value of clinical parameters on the incidence of postoperative risk factors. Methods We performed a retrospective cohort database analysis to identify the different surgical outcomes (based on postoperative risk factors) using ATA and ETA guidelines; the hypothetical rate of completion thyroidectomy when ATA or ETA recommends lobectomy; the accuracy of our preoperative evaluation; the utility of preoperative findings in predicting the optimal surgical strategy using binary logistic regression. Results Out of 248 patients, 152 (ATA) and 23 (ETA) cases would have been recommended for initial lobectomy. Following the guidelines, a postoperative risk factor would have been present in 61.8, and 65.2% of the cases, respectively. Except for angioinvasion, tumor size was not a significant predictor for the presence of postoperative risk factors. Conclusion Current pre-operative criteria are inadequate to accurately determine the extent of initial surgery and our postoperative findings verify the frequent need for completion thyroidectomy using both guidelines. As a consequence, in the absence of effective pre-operative set of criteria, we advocate primary total thyroidectomy in most cases.

Az elmúlt évtizedek D-vitaminnal kapcsolatos kutatásainak előterében a hormon csontrendszeren kívüli hatásai álltak. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a megfelelő D-vitamin-státusz elengedhetetlen szinte valamennyi szövet és szerv élettani működéséhez. Hiányát összefüggésbe hozták metabolikus-, immunológiai-, fertőző-, szív-érrendszeri és daganatos megbetegedésekkel egyaránt. A nagyszámú vizsgálat ellenére a mai napig nem egyértelmű ugyanakkor az optimális D-vitamin-ellátottság pontos meghatározása, illetve a gyógyszeres D-vitamin-pótlás helye a primer- és szekunder prevencióban, valamint az egyes betegségek kezelésében. A bizonytalanság egyik legfontosabb oka a rendelkezésre álló adatok rendkívüli heterogenitása. Az egyes kutatások jelentősen különböznek többek közt a vizsgált populációk összetételében, az alapbetegségben, a D-vitamin-státuszban az esetleges intervenció típusában és a vizsgált végpontokban. Az ellentmondások feloldásához az optimális D-vitamin-státusz meghatározását egyre több kutató kötné a mortalitáshoz, mint kemény végponthoz. A közlemény összefoglalja a D-vitamin-hiány és a betegségspecifikus valamint összmortalitás kapcsolatát feldolgozó legfrissebb eredményeket. Az összefoglaló fogódzót szolgáltathat a gyakorló klinikusnak, így segítve az eligazodást a D-vitamin-pótlás csontrendszeren kívüli hatásaival foglalkozó, sokszor ellentmondásos irodalmi eredmények között

Splenic hamartoma is a rare benign vascular lesion of the spleen. A splenic mass was incidentally detected in an asymptomatic 65-year-old male during an abdominal ultrasound scan. The workup of the splenic lesion included an abdominal CT angiography (CTA), contrast-enhanced ultrasound (CEUS), and microvascular flow imaging Doppler sonography. The CT scan confirmed that the splenic mass had benign characteristics, and its contrast enhancement was similar to the spleen. The CEUS was able to rule out the possibility of hemangioma. Meanwhile, chronic compression of the celiac trunk and the filling of the splenic artery from collaterals were also detected on CTA. The imaging studies suggested a splenic hamartoma, and the diagnosis was confirmed by the result of a fine needle aspiration biopsy.