The aim of the present study is to identify teachers' reading strategy use in L1 (mother tongue) and L2 (foreign language), and also to examine whether background variables such as gender, qualification, teaching experience, platform of teaching, reading habits, majors, L2 level and the number of L2s known make a difference in teachers' reading strategy use. Reading has been widely researched yet examining L1 and L2 reading strategy use simultaneously yielded contradicting results. Furthermore, there is little research on teachers' reading strategy use although their role in students' reading is vital. An online, anonymous questionnaire including background variables and items from MARSI was used, which was filled in by 256 teachers. Data analysis found that teachers use more reading strategies in L1 than in L2. No background variable had any significant relationship with L1 reading strategy use. Reading habits, L2 level, majors and L2s known, however, did make a difference in teachers' L2 reading strategy use. Thus it seems that L2 metalinguistic knowledge and reading habits might be important to consider when examining reading strategies.

A tanulási célú szövegek olvasása a gyakorlott olvasó számára is jelenthet kihívást (Palincsar és Brown, 1984). A nehézséget okozó szövegek megértésére, az azokban való tájékozódásra jó megoldás az olvasási stratégiák használata. Mivel a tanárok is olvasók, és metakognitív tudásuk a szövegértésről hatással van diákjaikra (Soodal és mtsai, 2017), fontos felmérni, hogy a tanárok következő generációja hogyan olvas, hol van szüksége segítségre. A tanár szakos hallgatókat azonban kevéssé vonják be olvasásistratégia-vizsgálatokba, így első lépésként kell egy megbízható mérőeszköz. Ezért a jelen kutatás célja egyrészt a MARSI-R kérdőív (Mokhtari és mtsai, 2018) magyar nyelvű változatának elkészítése és validálása, másrészt tanár szakos hallgatók anyanyelvi (L1) és idegen nyelvi (L2) olvasásistratégia-használatának megismerése a kérdőív segítségével. 166 tanár szakos hallgató töltötte ki az anonim, online kérdőívet. A mérőeszközül a MARSI-R magyar változata szolgált azzal a változtatással, hogy nem papíron, hanem online töltötték ki a résztvevők, illetve az L1 mellett L2 tanulási célú olvasásra vonatkoztatva is megítélték a résztvevők a stratégiákra vonatkozó kijelentéseket. Ez utóbbi esetben a SORS (Mokhtari és Sheorey, 2002) kérdőív kimondottan idegen nyelven olvasásra vonatkozó két iteme is szerepelt a kérdéssorban. A validitás és reliabilitás vizsgálata érdekében megerősítő faktoranalízist futtattunk, korrelációt és Cronbach alfát számítottunk. Az eredmények azt tükrözik, hogy használható a magyarra fordított mérőeszköz, így további olvasásistratégia-vizsgálatokat tesz lehetővé. A tanár szakos hallgatók stratégiahasználata magas vagy közepes szintű. L1-en leggyakrabban a problémamegoldó, majd az átfogó, legkevésbé pedig a támogató stratégiákat használják. L2-n szintén a problémamegoldó stratégiákat használják leggyakrabban, ezt követik a támogató, végül pedig az átfogó stratégiák. Az eredmények alapján pozitív képet kapunk a tanár szakos hallgatók stratégiahasználatáról, ám nyilvánvalóvá vált, hogy további fejlesztésből is profitálnának.

Jelen munka célja a szövegértés-fejlesztés egy, a hazai iskolai gyakorlatban kevéssé ismert és alkalmazott lehetőségének, az olvasási stratégiák tanításának a bemutatása annak érdekében, hogy iránymutatásul szolgáljon az osztálytermi gyakorlatokhoz. A tanulmány röviden definiálja az olvasási stratégiákat, elemzi a tanítási helyzetüket, bemutatja a szövegtípusok, -formák és az olvasási stratégiák közötti kapcsolatokat, és kitér tanításuk jelentőségére is. Ismerteti a szövegtípusok és a stratégiák kapcsolatát, hiszen az olvasási stratégiák alkalmazása különböző szövegek esetében eltérő lehet. Ezt követően – példákkal szemléltetve, elsősorban gyakorlati vonatkozásban – bemutatja a leggyakoribb olvasási stratégiákat. Végül javaslatokat fogalmaz meg az olvasási stratégiák tanítását illetően. A cikkben ismertetett olvasási stratégiák elsősorban nyomtatott szövegekhez kapcsolódnak, de jelentős részük digitális szövegek olvasásakor is hasznosítható lehet.

Jelen munka célja a szövegértés-fejlesztés egy, a hazai iskolai gyakorlatban kevéssé ismert és alkalmazott lehetőségének, az olvasási stratégiák tanításának a bemutatása annak érdekében, hogy iránymutatásul szolgáljon az osztálytermi gyakorlatokhoz. A tanulmány röviden definiálja az olvasási stratégiákat, elemzi a tanítási helyzetüket, bemutatja a szövegtípusok, -formák és az olvasási stratégiák közötti kapcsolatokat, és kitér tanításuk jelentőségére is. Ismerteti a szövegtípusok és a stratégiák kapcsolatát, hiszen az olvasási stratégiák alkalmazása különböző szövegek esetében eltérő lehet. Ezt követően – példákkal szemléltetve, elsősorban gyakorlati vonatkozásban – bemutatja a leggyakoribb olvasási stratégiákat. Végül javaslatokat fogalmaz meg az olvasási stratégiák tanítását illetően. A cikkben ismertetett olvasási stratégiák elsősorban nyomtatott szövegekhez kapcsolódnak, de jelentős részük digitális szövegek olvasásakor is hasznosítható lehet.