A COVID-19 járvány kezelésében az önkormányzatok kiemelkedő szerepet kaptak; az ő feladatuk volt a járvánnyal kapcsolatos rövidtávú intézkedések gyors meghozatala, a védekezés és a rászorulók ellátásának megszervezése, és fontos szere-

Local governments had key and prominent roles in tackling the COVID-19 pandemic. Their task was to take short-term measures quickly and to organize protection and care for those in need. The main objective of our paper is to present how local governments communicated with their inhabitants on various online interfaces in this crisis situation. Our analysis covers 54 settlements representing all the different levels of the settlement network from large cities to small villages. We examined the webpages and Facebook pages of local governments and mayors, first during the first wave and then during the second and third waves of the pandemic. Recognizing their responsibility, local governments clearly tried to provide information to the inhabitants as quickly as possible. They considered the online interfaces the most effective, but the online communication had typically been complemented by information published on more traditional channels as well. There were no significant differences in terms of the way and characteristics of communication among the different types of settlements, although local governments of different sizes obviously had to face different challenges in terms of the amount of tasks they had to tackle. The communication process was a very difficult task because of the lack of information and the not-transparent data provision. Even on the Facebook pages especially suitable for this purpose, interactivity rumbled, and in many cases the questions and suggestions of the inhabitants remained unanswered. It is instructive that, with few exceptions, settlements do not place emphasis on surveying local needs and opinions.

Annak ellenére, hogy az okos város szakirodalma átfogó és gazdag, az információs és kommunikációs technológiák használatához kapcsolódó lehetőségeket, azok hasznosságát, potenciális előnyeit és hátrányait a rurális térségekben és falvakban egészen az utóbbi évekig kevésbé kutatták, holott a vidéki térségek is olyan komoly kihívásokkal néznek szembe, melyek kezelésében, megoldásában az IKT használata, vagy más innovatív megoldások alkalmazása fontos szerepet játszhat. A tanulmány első részében összefoglaljuk az okosváros-megközelítés legfontosabb megállapításait. Azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lehet az eredeti okosváros-megközelítést a vidéki térségek sajátosságaihoz igazítani, mit tanulhatunk a korábbi okosváros-kutatások tapasztalataiból, hogy elkerülhessük az úgynevezett „IKT-fanatizálást”, azaz a technológiák mindenhatóságába vetett hitet, és elsősorban azokra a problémákra koncentrálhassunk, melyekkel a falvak küzdenek. A második részben bemutatjuk, hogy mit jelent az okos falu, okos vidéki fejlődés fogalma, valamint, hogy hogyan változott az IKT térbeliségre gyakorolt hatásáról, valamint a távolság szerepéről való gondolkodás az elmúlt évtizedekben. Végül bemutatjuk egy elmaradott térség okosvidék-kutatásának eredményeit, tanulságait. Az okos település lényege az adott lehetőségek és erőforrások lehető legjobb kihasználása a technológiák adta lehetőségek kiaknázásával. A sikeresség pedig nagyban múlik a település vezetőinek elkötelezettségén, lelkesedésén, ismeretein és azon, mennyire képesek a település lakosságát aktivizálni, bizalmat kiépíteni, kommunikálni, megnyerni a változtatásnak, változásnak. Kulcsfontosságú a fiatalok bevonása, aktivizálása, a település népességmegtartó erejének fokozása, mert a fiatalokban nagy az elvándorlási hajlandóság. A tanulmány fontos belátása, hogy nem létezik olyan okosváros-, okosfalu-stratégia vagy megközelítés, mely minden településnek megfelelő; mindig az adott hely adottságaiból kiindulva, azokra építve kell a fejlődési útvonalat meghatározni.

Belgium az európai integráció egyik alapító tagja és legradikálisabb támogatója. A belga elnökség idején sikerült megállapodni abban, hogy az Unió jövőjéről nagy nyilvánosság előtt széles körű vitát rendeznek. A szerző tanulmányában a belga Európa-politika főbb jellemzőit és az Európai Unió átalakításáról vallott legfontosabb nézeteket kívánja bemutatni.

A belga állam létrejötte óta jelentős transzformáción ment keresztül, melynek jelentősége nem is annyira az erősen központosított állam föderációs szerkezetűvé alakításában rejlik. Sokkal fontosabb volt annak a ténynek az elismerése, hogy Belgiumban két nemzet létezik, eltérő célokkal és törekvésekkel. A szerző tanulmányában azt kívánja bemutatni, hogy hogyan szolgálta az államreform a flamand-vallon konfliktus rendezését.