During and the following years of economic crisis that started in 2008, the European Union did not find reliable answers to some negative effects of downturn. This was highly true in East Central Europe, in the ex-socialist countries. Regional differences increased at the expanse of rural areas. The inefficient efforts to revitalize rural countryside echoed new. The main aim of the paper is to investigate on the necessary elements and mechanisms of employment growth in Hungarian rural areas. Based on the original applied research series conducted in 2012–2013 and 2015–2016, and the publication of the first results in line with the relevant literature, the authors built a general model inspired by geographical spheres for practical use of stakeholders and policymakers. The parts of the model, the interrelations, mechanisms and functions between them were the subject matter of this paper. The authors expect debate on further generalization of the model.

Egy Bács-Kiskun megyei gyümölcsfeldolgozó üzem létesítésének pénzügyi tervezését végeztük el. Már megvalósult, hasonló jellegű üzemek látogatását és a befektetőkkel készített interjúkat követően megterveztük a saját beruházásunkat. A legnagyobb üzemmérettel rendelkező vállalat 50 partnerrel rendelkezik, akik megközelítőleg 1000 hektáron gazdálkodnak. Főként bodza és almalé sűrítményt állítanak elő. A pályázati lehetőségeket figyelembe véve számoltuk ki a pénzügyi előkalkulációinkat. Két forgatókönyvet készítettünk. Az egyiknél figyelembe vettük a rendelkezésre álló pályázati forrásokat, a másikat pedig kizárólag saját tőkéből finanszírozva terveztük meg. Mindkét szcenárió esetén alkalmaztuk a DPB, NPV, IRR és a PI mutatókat. Természetesen a pályázat által finanszírozott forgatókönyv eredményei a kedvezőbbek, tehát ezt érdemesebb megvalósítanunk a jövőben.

A fenntartható fejlődés, fenntarthatóság kifejezések Magyarországon is közismertek és széleskörűen használják azokat. Az ENSZ által 1987-ben megfogalmazott fenntartható fejlődés eredeti jelentése számos esetben átíródott napjainkra. A cikk célja nem csak az, hogy rövid történeti betekintést nyújtson a fenntarthatóság történelmi előzményeibe, felvillantsa egyes kutatók nézeteit, hanem segítsége tisztázni az ENSZ definíció esszenciáját. Továbbá kísérletet tesz a fenntarthatóság kritériumainak felállítására. Ezek segítségével folyamatok, tevékenységek értékelhetők abból a célból, hogy melyik felel meg ténylegesen a valódi fenntarthatóságnak. Az egyértelmű, hogy paradigmaváltás szükséges, azonban a fenntartható fejlődés gyakorlatba ültetése során új súlyos kérdések jelennek meg.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán a 2018. november 1. és 2019. január 31. közötti időszakban kétszer is megrendeztük a „A természettudományos, mérnöki szakok területén a női hallgatók számának növekedése” című eseményt, amely az EFOP-3.4.3-16-2016-00014 azonosító számú, „A Szegedi Tudományegyetem oktatási és szolgáltatási teljesítményének innovatív fejlesztése a munkaerőpiaci és a nemzetközi verseny kihívásaira való felkészülés jegyében” című pályázat AP1 Hallgatói diploma-szerzést segítő szolgáltatások; AP1_MK Lemorzsolódást csökkentő program kifejlesztése az MK-n az MTMI területeken c. alprojekt keretén belül került megvalósításra. A rendezvények célja az volt, hogy a mérnöki tudományokat és a Mérnöki Kar képzéseit népszerűsítse a középiskolás diáklányok körében, ezáltal a mérnökhallgató lányok arányát növelje a jövőben a karon.

Kutatásunk témája a pálinka előállítás terén a 2010-ben bevezetett jogszabályváltozások - előállítási jogosultság további engedményezése, jövedéki termékekre vonatkozó adójogszabályok változása - hatásainak vizsgálata a gyakorlatban. Kérdőíves vizsgálatot végeztünk a bérfőzetőkkel, hogyan vélekednek a meghozott rendeletekről, valamint mennyiben befolyásolta ez főzetői szokásukat. A primer kutatáshoz tartozik 5 interjú, amit a témában szakmailag jártasabb személyekkel készítettünk. A bér- és kereskedelmi fözdék üzemeltetői, illetve a magánfözők kifejtették véleményüket, és megosztották velünk az utóbbi 4 év tapasztalatait. A 43 hektoliterfok mértékig bevezetett 0 forintos adófizetési kötelezettség pozitív hatással volt a bérfőzésre. A magánfözés engedélyezése megosztotta a bérfőzetők véleményét, viszont a fözdék üzemeltetői rámutattak a bejelentési kötelezettség hiányára, ami negatív következményeket vonhat maga után.