Urban areas account for around 50% of global solid waste generation. In the last decade, the European Union has supported numerous initiatives aiming at reducing waste generation by promoting shifts towards Circular Economy (CE) approaches. Governing this process has become imperative. This article focuses on the results of a governance analysis of six urban regions in Europe involved in the Horizon 2020 project REPAiR. By means of semi-structured interviews, document analysis and workshops with local stakeholders, for each urban area a list of governance challenges which hinder the necessary shift to circularity was drafted. In order to compare the six cases, the various challenges have been categorized using the PESTEL-O method. Results highlight a significant variation in policy contexts and the need for these to evolve by adapting stakeholders’ and policy-makers’ engagement and diffusing knowledge on CE. Common challenges among the six regions include a lack of an integrated guiding framework (both political and legal), limited awareness among citizens, and technological barriers. All these elements call for a multi-faceted governance approach able to embrace the complexity of the process and comprehensively address the various challenges to completing the shift towards circularity in cities.

BevezetésAz elmúlt évtizedekben a helyi gazdaságfejlesztés ismeretlen, rejtélyes fogalomból közhasználatú, a tudományos közeg mellett a politikai és a hétköznapi életben is megjelenő kifejezéssé vált. Ugyanakkor nincs általánosan elfogadott helyi gazdaság-fejlesztési definíció. A fogalmat sokan és sokféle értelemben használják, gyakran a pontos definíció rögzítése nélkül.Tanulmányunkban ezért a helyi gazdaságfejlesztés értelmezéseit járjuk körbe, mégpedig a fejlesztés mozgatóira, a szükséges er őforrásokra, a beavatkozás céljaira és területi hatókörére fókuszálva. Elhelyezzük továbbá a helyi gazdaságfejlesztést a fejlesztési fogalmak rendszerében, beliwtatva a regionális fejlesztés, a területfejlesz-tés, a településfejlesztés, a helyi fejlesztés, a közösségfejlesztés és a vidékfejlesztés néhány definíciós változatát. A helyi gazdaságfejlesztés helye a fejlesztési fogalmak rendszerébenMegpróbálva rendet tenni a különféle irányzatok és elméletek között, els őként tisztázzuk, hogy a fejlesztés fogalma szigorú értelemben min őségi javulást eredményez ő beavatkozást jelent, melynek végs ő célja a lakosság életszínvonalának növelése. Gazdaságfejlesztés alatt pedig olyan tudatos beavatkozásokat értünk, amelyek a gazdasági folyamatok irányát, a gazdasági változások mértékét hivatottak befolyásolni.A helyi gazdaságfejlesztést el kell különítenünk olyan (szintén többféleképpen használt és értelmezett) fogalmaktól, mint a területfejlesztés, a településfejlesztés, a regionális fejlesztés, a helyi fejlesztés, a közösségfejlesztés vagy a vidékfejlesztés. A területfejlesztésr ől és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a terület-fejlesztés fogalmán az ország egészét, valamint annak térségeit érint ő területi folyamatok figyelését, értékelését; tervszer ű beavatkozási irányok meghatározását; valamint fejlesztési célok megfogalmazását és fejlesztési programok megvalósítását érti.Regionális fejlesztés a régiók közötti egyenl őtlen fejlődés mérséklésére irányuló tö-rekvések összessége, amely így a területpolitika egyetlen területi szintre vonatkozó részét, szegmensét képezi (Faragó 2001). Buday-Sántha Attila (2001, 20) szerint viszont a regionális fejlesztés a területfejlesztés szinonimája.Általános nézet, hogy a településfejlesztés a területfejlesztés részét képezi (Faragó 1994;Péteri 2001;Finta 2004). A településfejlesztés "szűkebb értelemben a lakosság élete szempontjából jelent ősebb beruházások hatásainak számbavétele és megvalósítása" (Enyedi 2000 idézi: Farkas 2006, 71) 3, tágabb értelemben pedig "a települési folyamatok befolyásolására irányuló koncepcióalkotó, tervezési és végre-hajtási tevékenységek összessége (Farkas 2006, 71). Faragó (1994) értelmezésében viszont a településfejlesztés a helyi fejlesztési politikát és a helyi kezdeményezés ű és finanszírozású tevékenységeket fogja át.Buday-Sántha Attila szerint "a vidékfejlesztést a területfejlesztés sajátos területének, egyik, az agrártérségekre jellemz ő irányának tekinthetjük" (Buday-Sántha 2001, 20).Részletezve, a vidékfejlesztés kiterjed mindazon tevéken...

No abstract

Waste as a local resource is a development opportunity for resource owners as waste may act as a foundation for bottom-up development at local levels. This paper presents the most important governance challenges that hamper a paradigmatic change in resource efficiency, a transition towards circular economy in the case of Pécs (Hungary). In recent years waste management infrastructure has evolved to provide resource potentials for recycling and reuse, this is a first step towards a (circularity) transition, however, the centralisation of power is hampering local transitions. The article concludes by arguing that in Pécs (Hungary), the transition towards a local resource-based development is impeded by a myriad of legal, institutional and administrative obstacles created by recent efforts towards institutionalisation.

In this paper, an optimization model for biogas power plant feedstock mixture with respect to feedstock and transportation costs using a differential evolution algorithm (DEA) is presented. A mathematical model and an optimization problem are presented. The proposed model introduces an optimal mixture of different feedstock combinations in a biogas power plant and informs about the maximal transportation distance for each feedstock before being unprofitable. In the case study, the proposed model is applied to five most commonly used feedstock in biogas power plants in Croatia and Hungary. The research is performed for a situation when the biogas power plant is not owned by the farm owner but by a third party. An optimization procedure is performed for each scenario with a cost of methane production that does not exceed 0.75 EUR/m3 in 1 MWe biogas power plant. The results show the needed yearly amounts and the maximum transportation distance of each feedstock.