A social engineering típusú támadások részint informatikai, részint humán aspektusúak. Ez utóbbinál a támadó célja az, hogy a gyanútlan áldozattal rövid idő alatt olyan kommunikációs keretet alakítson ki, melyben a diskurzust irányítva el tudja érni a célját. A téma aktualitását az adja, hogy miközben az informatikai rendszerek informatikai biztonsága egyre jobbnak mondható, addig a rendszereket használó és üzemeltető humán erőforrás, vagyis a munkavégző ember biztonságtudatosságában komoly hiányosságok mutatkoznak, amik nem csak a saját munkájára, hanem a szervezetre is veszélyt jelenthetnek. A tanulmányban az elméleti alapok ismertetése után egy esettanulmányon keresztül kerülnek bemutatásra a verbális, a nonverbális és bizonyos szituációkban a metakommunikatív szemiotikai csapdák, s e csapdákból felépített komplex manipulációs folyamat, elsősorban Dell Hymes SPEAKING modellje alapján. Kulcsszavak social engineering, SPEAKING modell, manipuláció, információbiztonság

Cél: Napjainkra megkérdőjelezhetetlenné vált, hogy a siker és túlélés záloga az idő és az információ. Különösen igaz ez az Európában működő szervezetekre, melyek célpontjai a social engineering támadásoknak. Kutatásunk tényfeltáró jellegéből adódóan a következő három területre fókuszálunk: 1) Milyen területeket és milyen mértékben érintettek a social engineering támadások? 2) Milyen tapasztalatokat szereztek a megtámadott szervezetek, hogyan védekeztek, és miként csökkentették a veszteségeket? 3) Megfigyelhető-e hasonlóság a szervezetek védekezési és felkészülési technikáiban?Módszertan: E kérdések alapján állítottuk össze kérdőívünket, melyet online környezetben 561 válaszadó töltött ki.Megközelítések: A tanulmány elméleti fejezetében áttekintjük a releváns szakirodalmat, továbbá a vizsgálatban szereplő modern technikákat, eszközöket, és az ezekkel elérhető social engineering támadásokat. A kutatási fejezetekben bemutatjuk a felmérés körülményeit, az elemzési módszert és a feldolgozás során feltárt eredményeket.Érték: Mindezek alapján összegzés és következtetés útján javaslatokat fogalmazunk meg a szervezetek információbiztonságának fejlesztésével kapcsolatban.

A mesterséges intelligencia az utóbbi tíz-tizenöt évben a tudományos diskurzusok és kutatások slágertémája lett. Megannyi tanulmány született és születik arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatást gyakorol a társadalomra, ugyanakkor Magyarországon a jelen tanulmányunkban ismertetett kutatás az első, amelyik közel ezer fő bevonásával, katonai múlttal rendelkezők, illetve civil válaszadók körében több területen vizsgálja a kérdéskört. Tanulmányunk elsődleges célja a mesterséges intelligenciaemlített két célcsoportra gyakorolt hatásai közül a hasonlóságok és a markáns különbségek számbavétele.

Bár a digitális korban az emberek egyre kevesebbet írnak kézzel, a kézírásnak s az aláírásnak még mindig fontos szerepe van. Míg a grafológus az íráskép alapján inkább az író jellemére, bizonyos magatartásbeli jegyeire következtet, addig az igazságügyi írásszakértő feladata elsősorban az írás alapján történő személyazonosítás, kézeredetazonosság-vizsgálat hatósági kirendelés (bíróság, közjegyző, ügyészség, rendőrség) vagy magánmegbízás alapján. Tanulmányomban a két területet a hozzájuk kapcsolódó tudományterületek, a hazai képzési lehetőségek, illetve a jogi és etikai szabályozás dimenzióiban, elsősorban dokumentum- és tartalomelemzés módszerével hasonlítom össze. Feltett szándékom, hogy egyértelműen különválasszam a grafológia és az igazságügyi írásszakértő tevékenységét, valamint tanulmányommal hozzájáruljak ahhoz, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjék.

A szerző áttekintést nyújt az online csalásokról Magyarországon.