No abstract

Distributed combustion, often associated with the low-oxygen condition, offers ultra-low NOx emission. However, it was recently achieved without combustion air dilution or internal flue gas recirculation, using a distinct approach called mixture temperature-controlled combustion. Here, the fuel–air stream is cooled at the inlet to delay ignition and, hence, foster homogeneous mixture formation. This numerical study aims to understand its operation better and present a robust framework for distributed combustion modeling in a parameter range where such operation was not predicted before by any existing theory. Further, liquid fuel combustion was evaluated, which brings additional complexity. Four operating conditions were presented at which distributed combustion was observed. The reacting flow was modeled by flamelet-generated manifold, based on a detailed n-dodecane mechanism. The Zimont turbulent flame speed model was used with significantly reduced coefficients to achieve distributed combustion. The droplets of airblast atomization were tracked in a Lagrangian frame. The numerical results were validated by Schlieren images and acoustic spectra. It was concluded that the reactant dilution ratio remained below 0.25 through the combustion chamber, revealing that the homogeneous fuel–air mixture is the principal reason for excellent flame stability and ultra-low NOx emission without significant internal recirculation. The potential applications of these results are boilers, furnaces, and gas turbines.

Modern combustion technology focuses on lean premixed burners to achieve high thermal efficiency, wide operating range, and low pollutant emissions for steady-state operation. The corresponding applications range from boilers to gas turbines. The present paper is a preliminary analysis of a turbulent laboratory test burner with 30 kW combustion power by using CFD. The reference fuel was natural gas and four biogases were tested which were modeled as a mixture of CH 4, CO2, and H2 in various compositions. Even though the combustion is steady, the steady solution was inappropriate due to the notable presence of unsteady flow structures. Since the combustion in the present case is dominated by volumetric reactions, a coarse boundary layer could be applied near the wall. However, the shear-dominated flow required the use of at least k-ω SST turbulent viscosity model. The transient cases were calculated by using Scale Adaptive Simulation. Among the fuels, natural gas combustion showed flashback due to the bluff body present at the center in the mixing tube inlet. Nevertheless, its extent was low and some central purge air in the real burner will solve this problem. All the flame shapes were V and W, meaning an optimal condition for combustion chamber loading. Even though the overall mass flow rates at the inlet are increasing with the decreasing heating value of the fuel, natural gas combustion showed the highest velocity and temperature in the flow field. Overall, a small hydrogen dilution of the CH 4-CO2 containing fuel acted as an excellent combustion stabilizer without flashback or too intense heat release rate. As a consequence, the presently analyzed burner can run on low calorific value fuels without design modifications or exposing locally high thermal load on the combustion chamber. Since it is an initial study, validation and the evaluation of practical relevance will be discussed in subsequent works.

No abstract

A mezőgazdaság kockázatainak kezelése Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer folyamatosan bővült, fejlődött. Ennek egyik jelentős eredményeként 2012-ben új, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer került bevezetésre, melynek 2. pillérét a biztosítási díjtámogatás alkotja. A biztosítási díjtámogatás keretében a mezőgazdasági termelők a támogatott konstrukcióban megkötött növénybiztosítások díjához kapnak támogatást.A növénybiztosítási díjtámogatás bevezetése a mezőgazdasági termelők és a biztosítók számára egyaránt ösztönző hatású volt, hiszen a termelő számára a biztosítási díj megfizetése könnyebbé vált, új termelők is kötnek biztosítást a támogatásnak köszönhetően, a biztosítási piac bővült. A biztosítási díjtámogatás a korábban elérhető piaci biztosítási konstrukcióknál kedvezőbb feltételek kialakítását tette lehetővé. Jelen cikk ezen intézkedés elmúlt 5 évének az eredményeit foglalja össze. ÖSSZEFOGLALÓ SUMMARYThe risk management of the agricultural sector became more and more important, and the risk management scheme has enlarged and developed. As a significant result of it, a new two-pillar risk management scheme was introduced in 2012. Its second pillar is the premium support to crop and plant insurances.The introduction of the crop and plant insurance premium support had a motivating effect both for the farmers and insurance companies: farmers can pay the insurance premium more easily, and there are also new farmers who can take out insurance due to the support so the insurance market has enlarged. The insurance premium support made it possible to work up more favourable conditions than the earlier market insurance provisions. (Felkai -Varga, 2010), mellyel a mezőgazdasági termelőknek termeléstől független, hatékony (Gazdag -Tanczné, 2017) támogatási eszközként, az öngondoskodás fokozásával, a biztosítótársaságok közreműködésével kezeli a növénytermesztést sújtó időjárási hatások káros következményeit. 77 BIZTOSÍTÁS ÉS KOCKÁZATAz intézkedés bevezetését hosszas munka előzte meg. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) vezetésével 2010 őszén alakult meg az a munkacsoport, melyben a Minisztérium munkatársain kívül az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), különböző termelői szervezetek (pl.: Gabonatermesztők Országos Szövetsége) mellett a magyar növénybiztosítási piac szakemberei is helyet kaptak. A közel másfél éves munka során alapvető szempont volt, hogy a díjtámogatott termékeknek olyan kockázatokat is kezelniük kell, mely fedezetekre a korábbi biztosítói gyakorlat nem terjedt ki. Így vált biztosítható kockázattá az aszály, a felhőszakadás, az árvíz és a tavaszi fagy. A munka során különös nehézséget okozott az uniós előírások, a magyar piaci gyakorlat és a termelői érdekek összehangolása. Példának okáért brüsszeli előírás, hogy csak az üzemi hozamérték 30 százalékát meghaladó károkra fedezetet nyújtó biztosítási szerződés díja támogatható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy mag...