Jelen tanulmányunkban magyar utánpótlás korú (14-19 éves) kézilabdázók (n=288) sportolói megküzdési stratégiáit vizsgáltuk a nemek, életkorok és a kézilabda posztok tekintetében, AthleticCopingSkillsInventory (ACSI-28) segítségével. A Csapásokkal való megküzdés (11,69 vs. 11,00; F=2,670 p<0,01) és a Szorongásmentesség (9,94 vs. 9,12; F=2,670 p<0,01) skálákon a férfiak értek el szignifikánsan magasabb átlagot. Ezzel szemben a nők magasabb átlagot mutattak a Célkitűzés/mentális felkészültség (12,12 vs. 11,56; F=-2,121 p<0,05) és az Edző által irányíthatóság (13,28 vs. 12,12; F=-4,107 p<0,01). A Szorongásmentesség(10,55 vs. 9,88 vs. 8,83; F=6,880 p<0,01) skálán a legidősebb játékosok érték el a legmagasabb értékeket. Az Edző által irányíthatóság (F=9,617 p<0,01) a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb. A kézilabda posztok alapján megállapíthatjuk, hogy a Koncentráció (F=2,612 p<0,05) és az Önbizalom/teljesítmény motiváció (F=3,067 p<0,05) skálákon mutatkoztak szignifikáns különbségek a csoportátlagokban. A Koncentráció tekintetében az irányítóknál látunk magas átlagot, amely szignifikánsan magasabb, mint a többi támadó poszton játszók esetében.Az Önbizalom esetében a szélsők csoportjában találhatóak a legmagasabb értékek. A tanulmányunk eredményeivel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az edzőknek a sikeres felkészülés érdekében figyelembe kell venniük a játékosaik nemét, életkorát, posztját, hiszen a teljesítmény növeléséhez elengedhetetlen a sportoló megküzdési képességeinek ismerete és a játékos önismerete.
Jelen tanulmány a 2021-es női U16-os Európa-bajnokság mérkőzéseinek statisztikai eredményeit mutatja be a magyar válogatott szemszögéből. A csapat a 7. helyezést érte el a kontinensviadalon. Az eredményekből kiderült, hogy a magyar válogatott és az 1-6. helyezett európai csapat között nincs szignifikáns különbség a következő játék elemekben: a nyitásfogadásból szerzett első pontok, a rontott támadások és fogadások számában. Viszont a magyar csapat szignifikánsan kevesebb break pontot szerzett, mint az 1-6. helyezett válogatott csapatai, viszont a rontott támadásaik száma szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a 8-12. helyezetteké. A blokkok és a sikeres nyitások száma is szignifikánsan kevesebb volt, mint a többi válogatott csapatnak. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a vizsgált korosztályban csökkent a magyar válogatott különbsége az európai elithez képest, amely nagyon kecsegtető a jövőre nézve.
Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja az Edzői Viselkedés Kérdőív (Coaching Behaviour Questionnaire) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 490 fős kényelmi mintán (234 férfi és 256 nő, átlagéletkor = 19,49 év; SD = 5,05 év) ellenőriztük. Az Edzői Viselkedés Kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív, a Sportmotiváció-2 Kérdőív, az Edző-Sportoló Kapcsolat Kérdőív, valamint a Sportverseny Pillanatnyi Szorongás Skála. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredményeképpen az Edzői Viselkedés Kérdőív kétfaktoros elméleti modelljének illeszkedési mutatói megfelelőnek bizonyultak (χ 2 = 386,36;df = 89; TLI = 0,90; CFI = 0,91; RMSEA = 0,08 [90% CI = 0,07 – 0,09]; SRMR = 0,07). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága elfogadható (Negatív reakció Cronbach-α = 0,87, Támogatás Cronbach-α = 0,87). A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező korrelációkat kaptunk a Támogatás alskála és az észlelt autonómiatámogatás, az önbizalom, a sportmotiváció típusai és az edző-sportoló kapcsolat minősége között (r = –0,29 – 0,90; p < 0,001), a Negatív reakció alskála mindezeken a skálákon túl szignifikáns kapcsolatba hozható a sportolói állapotszorongással is (r = 0,21 – 0,25; p < 0,001). Következtetések: Az Edzői Viselkedés Kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető. Background and aims: The purpose of the study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the Coaching Behaviour Questionnaire and examine the reliability and validity of this questionnaire. Methods: 432 athletes were involved in this study (mean age = 19.49; SD = 5.05; men = 234; women = 256). Besides the above-mentioned questionnaire, the Sport Climate Questionnaire, the Sport Motivation Scale-2, the Coach-Athlete Relationship Questionnaire, and the Competitive State Anxiety Inventory-2 were applied for the validation. Results: The confirmatory factor analysis supported the two-dimensional theoretical model (χ 2 = 386.36;df = 89; TLI = 0.90; CFI = 0.91; RMSEA = 0.08 [90% CI = 0.07 – 0.09]; SRMR = 0.07), that indicated an acceptable fit to the data. Internal consistency of the subscales (Negative activation Cronbach’s α = 0.87, Supportiveness Cronbach’s α = 0.87) proved to be adequate. Examination of construct validity revealed positive relationships among Supportiveness subscale and self-determined motivation, autonomy-supported coach behaviour, self-confidence and coach-athlete relationship (r = – 0.29 – 0.70), and negative relationship among the Negative activation and the trait anxiety in addition to the below mentioned scales (r = 0.21 – 0.25). Discussion: The Hungarian version of the CBQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.