A tanulmány az európai részvénypiacok szerkezeti változásait elemzi minimális feszítőfa és Markov-féle rezsimváltó modell segítségével, amely a topológiai változások mellett a közelség és a közöttiség segítségével vizsgálja az adatokat. A szerzők célja, hogy rámutassanak a korábbi recessziók hasonlóságaira és különbségeire, nevezetesen a 2008-as másodlagos jelzálogpiaci válságra, a 2010-es évek európai államadósság-válságára és a közelmúltban a Covid19-járvány időszakára. A szerkezeti változásokra fókuszálva egy sokkokat továbbító központi index megjelenését keresik. Folyamatos változást tapasztalnak a tőzsdei hálózatban, ahol a tőzsdeindexek a turbulens időszakokban főként egy központi indexen keresztül kapcsolódnak egymáshoz, míg a nyugodt időszakokban a kapcsolatok diverzifikáltabbá válnak.

This paper analyses the structural changes of the underlying stock and currency markets as well as the industrial productions by using a minimum spanning tree graph on a Central and East European sample. The aim is to point out the similarities and differences of the COVID-19 pandemic compared to previous recessions, namely the Dot-com crisis in the early 2000s and the Subprime crisis around 2008. Focusing on the incidence, closeness, and betweenness properties of the graph, we are looking for the emergence of a shock-propagating hub. We identify such a hub during the Subprime crisis but not during the COVID-19 pandemic, which points to the higher efficiency of the economic policy to absorb the worst effects of the crisis.

Stock market indices are the benchmark of valuation uncertainty. Funding conditions can have an impact on the discounting process. Therefore time-premium, country-specific premia as well as (un)conventional monetary policy should be considered when studying market volatility. The aim of our research is to identify the effects of the unconventional monetary policy of European central banks on stock markets and to explore specific aspects of the relationship between domestic quantitative easing and the influence of the ECB, through the pattern of small, open economies in Europe. This study employs quantile panel regression to compare the 25% (calming) and 75% (stressed) scenarios of quarterly averaged conditional variance and compares them with an ordinary linear panel regression.

No abstract