More severe summer droughts are predicted for mid-latitudes in Europe. To evaluate the impact on forest ecosystems and more specifically on forest regeneration, we studied the response to summer drought in oak seedlings (Quercus petraea). Acorns were collected from different mother trees in three stands in Belgium, sown in pots and grown in non-heated greenhouse conditions. We imposed drought on the seedlings in early summer by first watering the pots to saturation and then stopping any watering. Weight of the pots and stomatal conductance were regularly measured. Re-watering followed this drought period of 5 weeks. Height of the seedlings and apical bud development were observed. Stomatal resistance increased toward the end of the experiment in the drought-treated group and was restored after re-watering. The seedlings from the drought treatment displayed a higher probability to produce additional shoot growth after re-watering (p ≤ 0.05). A higher competition for water (two plants per pot) increased this chance. Although this chance was also higher for smaller seedlings, the actual length of the extra growth after re-watering was higher for larger seedlings (p ≤ 0.01). Both in the drought-treated and in the control group the autochthonous provenance growing on a xeric site produced less extra shoots compared to the two other provenances. Finally, stressed plants showed less developed apical buds compared to the control group after re-watering, suggesting a phenological effect on the growth cycle of oaks (p ≤ 0.0001). The higher chance for an extra shoot growth after the drought period can be considered as a compensation for the induced growth arrest during the drought period.

A települési szennyvíz tisztítása során keletkező szennyvíziszap ártalommentes kezelése, elhelyezése kiemelt fontosságú területe a környezetvédelemnek. Az iszap kezelésére az egyik lehetséges eszköz, módzser a vermikomposztálás. Jelen tanulmányban a szennyvízizsap laboratoriumi körülmények közötti vermikomposztálását mutatjuk be szennyvíziszap kémiai és fizikai mutatóinak változásán keresztül. A hathetes kísérleti periódusunk alapján is megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása beindult és folyamatosan, megfelelően zajlik, amit az alapvető fizikai és kémia paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai is alátámasztanak. A mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából kiemelt fontosságú változók a humusz mennyiségét és minőségét jellemező értékek a kezdeti visszaesés ellenére átlagosan növekedést mutatnak. Továbbra is folytatjuk a laboratóriumi kísérletsorozatot mindkét környezeti feltétel mellett, mindkét gilisztaállománnyal és vizsgájuk az eddig fizikai és kémia paramétereket is.

Tanulmányunkban egy tipikus nagyvárosi környezetben található három vízfolyás vizsgálatát mutatjuk be: Aranyhegyi-patak Hosszúrétipatak és Keserű-ér. A kisvízfolyások különösen érzékenyek a környezetükből érkező, a vízgyűjtő területükről származó diffúz és pontszerű szennyezőforrásokra. Hidrológiai jellemzőik alapján a patakok nagyon hasonlóak voltak, a közelükben folyó területhasználat szempontjából találtunk különbségeket. A vizsgált vízfolyások szennyezettsége közel azonosnak adódott az elvégzett fizikai és kémiai vizsgálatok alapján. Mindhárom patak tápanyaggal terhelt, amely egyértelműen antropogén hatást mutat.

In our research a chernozem soil sample formed on loess was collected from an area under cultivation. Our aim was to determine the lead adsorption capacity using a soil column experiment. The study showed saturation of lead content of the soil. The lead accumulation capacity of Lactuca sativa L. was measured in the sections of roots and leaves applying pot experiments. It could be observed that the lettuce accumulated lead easily from the chernozem soil. The lead content was increased in the analyzed sections of the plants against an increasing lead content.

No abstract