BackgroundInfertility is often associated with a chronic state of stress which may manifest itself in anxiety-related and depressive symptoms. The aim of our study is to assess the psychological state of women with and without fertility problems, and to investigate the background factors of anxiety-related and depressive symptoms in women struggling with infertility.MethodsOur study was conducted with the participation of 225 (134 primary infertile and 91 fertile) women, recruited in a clinical setting and online. We used the following questionnaires: Spielberger Trait Anxiety Inventory (STAI-T), Shortened Beck Depression Inventory (BDI) and Fertility Problem Inventory (FPI). We also interviewed our subjects on the presence of other sources of stress (the quality of the relationship with their mother, financial and illness-related stress), and we described sociodemographic and fertility-specific characteristics. We tested our hypotheses using independent-samples t-tests (M ± SD) and multiple linear regression modelling (ß).ResultsInfertile women were younger (33.30 ± 4.85 vs. 35.74 ± 5.73, p = .001), but had significantly worse psychological well-being (BDI = 14.94 ± 12.90 vs. 8.95 ± 10.49, p < .0001; STAI-T = 48.76 ± 10.96 vs. 41.18 ± 11.26, p < .0001) than fertile subjects. Depressive symptoms and anxiety in infertile women were associated with age, social concern, sexual concern and maternal relationship stress. Trait anxiety was also associated with financial stress. Our model was able to account for 58% of the variance of depressive symptoms and 62% of the variance of trait anxiety.ConclusionsDepressive and anxiety-related symptoms of infertile women are more prominent than those of fertile females. The measurement of these indicators and the mitigation of underlying distress by adequate psychosocial interventions should be encouraged.

Bevezetés: Hazánk termékeny népességének 10-15%-a reprodukciós problémával küzd. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy az egyén pszichés jólléte, valamint életmódja szerepet játszik a termékenységgel szorosan összefüggő általános egészségi állapot alakulásában. Célkitűzés: A vizsgálat célja a pszichés jóllét és az életmódtényezők termékenységgel való összefüggéseinek elemzése magyar mintán. Módszer: A vizsgálatban 194 nő (115 meddő és 79 termékeny) vett részt. A pszichés jóllétet standardizált, validált, önkitöltős kérdőívekkel, az életmódtényezőket saját összeállítású kérdésekkel mértük. Eredmények: A meddő nők fi atalabbak (33,98±4,89 vs. 36,43±5,81, p<0,005), és pszichés jól-létük szignifi kánsan rosszabb, mint a termékenyeké. Magasabb a depressziós tüneteik száma (BDI 14,00±12,21 vs. 7,79±9,17, p<0,005) és jobban szoronganak 53±10,56 vs. 40,25±10,65, p<0,005), mint a terméke-nyek. Az életmódtényezőket vizsgálva azt találtuk, hogy a meddő nők kevesebb folyadékot fogyasztanak (1,71±0,67 vs. 1,95±0,68, p<0,05) és közülük többen tartanak valamilyen diétát (31,30% vs. 18,42%, p<0,05), mint a terméke-nyek. A mintában a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztás a testtömegindextől és az életkortól függetlenül is előre jelezte annak valószínűségét, hogy egy nő a termékeny csoportba tartozzon (OR = 1,65, CI = 2,58-1,06). Követ-keztetések: Az eredmények egybecsengenek a nemzetközi kutatási eredményekkel, miszerint a reprodukciós problémával szembesülők rosszabb pszichés állapotban vannak termékeny társaikhoz képest. A szerzők az eredményeik utánkövetését, valamint a folyadékfogyasztás termékenységgel való összefüggésének további elemzését feltétlenül indokoltnak tartják Orv. Hetil., 2015, 156(12), 483-492. Kulcsszavak: meddőség, depresszió, szorongás, életmódtényezők Relationships between psychological well-being, lifestyle factors and fertilityIntroduction: 10 to 15% of the Hungarian fertile age population struggles with reproductivity problems. Previous researches have shown that psychological well-being and lifestyle factors play a pivotal role in overall health status, which is closely related to fertility. Aim: The aim of the study was to examine fertility-related psychological and lifestyle factors in a Hungarian sample. Method: 194 women (115 infertile and 79 fertile) took part in the study. Standardized, validated questionnaires were used for the assessment of psychological factors and self-administered questions were used for exploring lifestyle factors. Results: The results show that infertile women are younger (33.98±4.89 vs. 36.43±5.81 years, p<0.005) and their psychological status is signifi cantly worse compared to their fertile counterparts. The number of their depressive (BDI 14.00±12.21 vs. 7.79±9.17, p<0.005) and anxiety symptoms is higher p<0.005) compared to fertile women. Findings related to lifestyle factors show that lower level of fl uid consumption (1.71±0.67 vs. 1.95±0.68, p<0.05) and diet (31.30% vs. 18.42%, p<0.05) is signifi cantly related to infertility. In this sample higher level of fl uid c...

No abstract

No abstract

A reprodukciós problémák kutatásának 20. századi robbanásszerû elõrehaladása a meddõség tudományelméleti szempontrendszerének gazdagodását hozta magával. Mára a meddõséget nem csupán lineáris (ok-okozati) tényezõk következményeként értelmezik, hanem olyan holisztikus szemlélet keretében, amely figyelembe veszi a test és a lélek egymást feltételezõ, komplex hatását. A meddõség konceptualizálásában az egyes (biomedikális, szociológiai/demográfiai, evolucionista és pszichológiai) modellek kutatás-módszertani eszközkészlete nagyon különbözõ, ezáltal a meddõség egyéni és közösségi szintû értelmezése is meglehetõsen változatos képet mutat. Az egyes paradigmák kutatásmódszertanában is megjelenõ szemléleti különbségek nemcsak tágítják a meddõségrõl folytatott tudományos gondolkodás kereteit, hanem gazdagítják a meddõség gyógyításának lehetõségeit is. Jelen tanulmány a meddõséget tárgyaló tudományelméleti modelleket, paradigmákat kívánja bemutatni a nemzetközi és a hazai szakirodalom tükrében.Kulcsszavak: meddõség, tudományelméleti modellek, biomedikális, szociológiai, evolucionalista és pszichológiai megközelítés BEVEZETÕ A reprodukciós nehézségekkel szembesülõ párok arányát világszerte 10-15%-ra teszik (WHO 1975(WHO , 2009). 2002-ben 186 millió nõnek kellett szembenéznie meddõségi problémával, ami jóval több a korábbi becsléseknél (Bhattachary, Porter és mtsai, 2009). A 21. század fordulóján -amerikai adatok szerint -megnövekedett a meddõséggel küzdõk száma (Stephen és Chandra, 1998). Európai adatok szerint is fokozatosan emelkedõ tendenciát mutat azoknak a pároknak a száma, akik mesterséges reprodukciós kezelésben részesülnek (Lutz és Qiang, 2002, Bhattachary, Porter és mtsai, 2009. Hazánkban a meddõség elõfordulásának gyakorisága azonos tendenciát mutat a legtöbb fejlett és fejlõdõ országban megfigyelt aránnyal (Bernard és Krizsa, 2006).