Elméleti háttérAz iskola falai között zajló oktató-nevelő munka hatékonyságával szemben olyan elvárá-sok fogalmazódnak meg, amelyek sikeres megvalósításához a pedagógusok szakértelme és elhivatottsága mellett a tanulók tenni akarása, precíz, pontos feladatvégzése elengedhetetlen (Balogh, 1987). Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai iskolai oktatás problé-mákkal küzd (Balogh, 2004(Balogh, , 2011Csapó, 2015;Molnár, 2015;Revákné, 2003). A megnövekedett információmennyiség és a szoros tanterv mellett egyre kevesebb idő jut az ismeretek rendszerezésére, gyakorlati alkalmazására. Így egyre sürgetőbbé válik a már több évtizede megfogalmazódott igény arra, hogy az oktatásnak olyan tanulókat kell ké-peznie, akik képesek önállóan tanulni, problémát megoldani (Balogh, 1998(Balogh, , 2004(Balogh, , 2011 Coombs,1971;Kiss, 1973; Máth és Revákné, 2007;Mező, 2002;Molnár, 2011;Revákné, 2010;Skinner, 1973). E célnak az elérése hatékonyan működő tanulási stratégiák hiányá-ban elképzelhetetlen. "A tanulási stratégiák a tanulási tevékenységre vonatkozó tervek, amelyek az információgyűjtést, az információ feldolgozását, és annak szükség szerinti előhívását foglalják magukba" (Tóth, 2000. 152. o.). El kell különítenünk a tanulási mód-szerektől, melyek a tanulás során alkalmazott technikákat jelentik, illetve a tanulási stratégiák nem azonosak a tanulási stílusokkal sem (Tóth, 2000). Das (1988) szerint "a tanulási stratégia az információfeldolgozó cselekedetek egy mintája" (Mező, 2002. 14. o.), míg "a tanulási stílus egyfajta hajlam, fogékonyság egy sajátos tanulási stratégia alkalmazá-sára" (Mező, 2002. 14. o.).A tanulási stratégiák vizsgálata a gyakorlatban nem határolható el a motivációs elemek tanulmányozásától. A hazai gyakorlatban legelterjedtebb a Kozéki és Entwistle-féle (1986) tanulási orientációt vizsgáló kérdőív, mely szintén tartalmaz motivációra vonatkozó információkat, ezért indokolt a stratégia szó helyett az orientáció kifejezés használata. A kér-dőív segítségével meghatározható, hogy az illető személyre melyik tanulási stratégia jellemző (Entwistle, 1988).A különböző személyek eltérő tanulási stratégiák iránt nyitottak. Az egyik legismertebb stratégia az SQ4R. Ez a következő lépéseket foglalja magában: előzetes áttekintés (Scan), kérdések alkotása (Query), elolvasás (Read), az olvasott információk átgondolása (Reflect), felidézés (Recite) és ismétlő áttekintés (Review) (Balogh, 2004;Tóth, 2000). Ha