As for the mitigation of the negative consequences of the coronavirus pandemic and the related crisis, governments should inter alia facilitate the willingness to vaccinate. However, related discussions became politicised, especially in countries with an extremely high level of partisan polarisation in opinions and media discourses, like in Hungary, which is the selected case of our study. As previous research about the United States shows, general trust in science is also influenced by the ideological alignment of individuals – people with conservative identification are more likely to question scientific results and recommendations, considering global warming, or the characteristics of the pandemic and the effectiveness of COVID-19 vaccines. In our study we examine two main questions: first, whether the ideological orientation and partisan alignment of Hungarian citizens influence their general trust in science, and second, whether the same factors influence their opinion on scientists’ ability to develop effective vaccines against the coronavirus. Furthermore, we also investigate whether media consumption habits might influence these interrelations. According to the results of the representative online survey, the more conservative someone in Hungary identifies, the more likely they will be sceptical in terms of both questions. However, support of government or opposition parties does not determine whether they believe in the ability of scientists to develop effective vaccines, and it is influenced by their media consumption habits. We showed that (1) opposition supporters are much more different along their preferred media source than government supporters, (2) television watchers are of the same opinion independent of their party preference and (3) social media consumers are generally more likely to reject scientific results. The phenomenon that supporters of the conservative government and of the alliance of opposition parties are different in terms of their media consumption is a surprising finding in the polarised Hungarian context. We provide two main explanations for this. First, it is most probably the consequence of the government’s intensive campaign that encouraged vaccination. Second, the government used the issue of vaccination as a source of legitimacy regarding the effectiveness of their crisis management.

No abstract

A koronavírus-járvány és az azzal járó egészségügyi és gazdasági válság negatív következményeinek enyhítése érdekében az egyik elsődleges eszköz a kormányok számára a lakosság minél magasabb arányú átoltottságának elérése. A vonatkozó diskurzusok azonban rendkívül átpolitizálódtak, különösen azokban az országokban, ahol a pártos polarizáció szintje a vélemények és médiadiskurzusok kapcsán olyan magas, mint az általunk vizsgált Magyarországon. Továbbá, ahogy arra korábbi, főként egyesült államokbeli vizsgálatok rámutatnak, a tudomány iránti általános bizalmat az egyének politikai ideológiai irányultsága is jelentősen meghatározhatja – a konzervatív ideológiát vallók vagy magukat annak tekintők nagyobb eséllyel kérdőjelezik meg a tudományos eredményeket. Tanulmányunkban két kérdést vizsgálunk: egyrészt, hogy a magyar állampolgárok ideológiai irányultsága és pártos kötődése befolyásolja-e a tudomány iránti bizalmukat általánosságban, valamint hogy ugyanezen tényezők milyen szerepet játszanak abban, képesnek tartják-e a tudomány képviselőit a Covid–19 elleni vakcinák hatékony kifejlesztésére. Az online reprezentatív kérdőíves vizsgálat eredményei szerint minél konzervatívabbnak vallja magát valaki, annál nagyobb eséllyel szkeptikus mindkét kérdést illetően, a kormányt és ellenzéket támogatók között viszont nincs különbség a tudomány hatékony vakcinafejlesztési képességének megítélésében. Utóbbi jelenség, hogy a kormánypárti szavazók ebben az értelemben nem térnek el az ellenzékiektől, vélhetően a kormány oltásra buzdító intenzív kampányával magyarázható, illetve hogy a kormány az átoltottság kérdését erőteljes legitimációs eszköznek tekintette a kormányzati válságkezelésről való kommunikáció során.

Despite the fact that Hungary was less affected by the 2015 migration crisis in objective terms-i.e. the negligible number of immigrants entering and settling in the country in the last years-, the Hungarian government has been pushing an extreme anti-immigration political communication since 2015, which resulted in an intensive and highly politicised public discourse about immigration. This analysis aims at exploring the involvement of political scientists in the online public discourse about the migration and refugee crisis in Hungary between 2015 and 2019. In contrast with other countries, where high salient political crises have stimulated political scientists' public engagement, this analysis finds that such participation does not apply to the Hungarian case. The low visibility of political scientists is accompanied by the adoption among participants in news portals of either a partisan, pro-government stance or a neutral approach to the issue, while critical positions with the government are almost inexistent. These patterns suggest the influence of both the illiberal institutional turn of the Hungarian media environment and the decrease in academic freedom in the country, as factors deterring public engagement among political scientists in the immigration issue, particularly of those who could adopt a critical position.

A választói viselkedésről szóló irodalom igazolja, hogy a pártos kötődések nagy hatást gyakorolnak arra, hogy az emberek hogyan ítélnek meg politikai eseményeket és hogyan értékelik az új politikai információt. A vonatkozó kutatási eredmények szerint az emberek alacsonyabbnak érzik a korrupció szintjét, jobban bíznak a kormányban, és elégedettebbek a politikai intézmények és a demokratikus rendszer teljesítményével, ha a számukra kedves párt van kormányon. Jelen cikkünk azt vizsgálja, hogy a pártos gondolatmankók ehhez hasonlóan működhetnek-e a politikai kontextuson kívül is, azaz, a kormányoldalhoz való pártos kötődés magasabb boldogságszinttel jár-e együtt. Az elemzés a European Social Survey 30 európai országot lefedő adatbázisát vizsgálja, 2002 és 2015 között. A regressziós modellek tanúsága szerint a kormánypárthoz közelállók boldogabbak, sőt, minél közelebb érzi magát egy válaszadó valamely kormányon lévő párthoz, annál boldogabb. Ezek az eredmények azt valószínűsítik, hogy a pártos érzelmek az élet nem politikai területére is jelentős hatást gyakorolhatnak.