The COVID-19 and the resulting global energy crises highlighted the importance of decarbonization and the necessity of shifting the economy from fossil fuels towards renewable energy sources. Sustainable energy transition is also a key element of circular economy, social welfare and justice. In this paper we developed an indicator set and we compiled a composite indicator to measure the performance of the EU Member States regarding the sustainable energy transition between 2007 and 2019. Our results show significant differences which do not follow the usual East-West division of the integration. Both convergence and divergence can be revealed.

Energy convergence, the decoupling of economic growth and energy use, and sustainable energy transition are all desirable objectives in the European Union. However, there are many contradictions and conflicts in the energy and climate policy that slow down the energy transition. In this paper, we focus on these barriers. A fuel-specific indicator is developed (share of household energy expenditure - SHEE) and used in the calculations. The main research objective is to measure the changes in the household energy mix in Central and Eastern Europe (CEE) and infer the degree of the energy transition in the household sector. For this purpose, Moore index and delinking factor are applied. The results shed light on the slowness of the just energy transition and confirm the presence of the dual fuel trap. The households in CEE have been stuck in the traditional biomass trap and beyond it, the natural gas consumption also contributes to higher exposure and vulnerability of households. We conclude that territorial differences and spatial characteristics of household energy use need more attention to achieve the energy and climate policy agenda of the European Union.

Magyarországon a szilárd biomassza, főként a tűzifa az egyik legelterjedtebb háztartási tüzelőanyag, különösen vidéken, a kertvárosokban, illetve a szegényebb társadalmi csoportok körében. Kutatási célunk a háztartási szilárd biomassza hasznosításának többszempontú fenntarthatósági elemzése. Tanulmányunkban részletesen elemezzük a tűzifához és energiaszegénységhez kapcsolódó szociális dimenziókat, azaz a fenntarthatóság-vidék-szegénység komplex témakör kapcsolódó kérdéseit, továbbá áttekintjük a szakpolitikai környezetet, valamint jog- és stratégiaalkotási javaslatokat fogalmazunk meg. Kutatásunk egyik kiinduló következtetése, hogy a lakossági villamosenergia- és földgázárak önmagukban nem képezik az energiaszegénység egyedüli hajtóerőit, hiszen az energiaszegénységgel sújtott háztartások jellemzően szilárd biomassza-alapú fűtést használnak. Magyarországon a 2010-es évek közepe óta a tűzifa ára tartósan elszakadt a földgázétól, miközben kb. 1 millió család képtelen kitörni a több szempontból is problémás tűzifahasználatból. Jelen cikk keretei között vizsgáltuk, hogy a tűzifához kötöttség milyen környezeti problémákat von maga után többek között a települési levegőminőség és az egészségkárosító környezeti kockázatok szempontjából. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy téves az a közvélekedés, hogy a fatüzelés ártalmatlan, sőt környezetbarát. A bemutatott komplex problémakör megoldásához elengedhetetlen a szociál-, az energia- és a klímapolitika összehangolása, amelyben az önkormányzatoknak kitüntetett szerepe lehet. Olyan vidékfejlesztési stratégia kidolgozását látjuk szükségesnek, amely a vidéki térségek fenntartható energiarendszereinek kialakítását állítja a fókuszba.