Despite the continuing interest in social transitions among social scientists, there has been little analysis of the impact of societal change on personal relationships. One important factor in helping individuals deal with the stresses associated with rapid transitions is social support. In our ®rst study, 450 manual workers, students and entrepreneurs in Russia, Georgia and Hungary completed structured questionnaires assessing demographic and value predictors of the perception of support availability and the support they obtained to deal with changes in their societies. In our second study, the same respondents participated in semi-structured interviews investigating the relationship between their work lives and support networks. Our ®ndings demonstrate the importance of culture, occupation and values for both the perception and reception of support, and underline the multifaceted manner in which different work experiences in different nations in¯uence support networks.

Despite extensive research in the field of self-disclosure, little is known about the impact of a formerly repressive regime on disclosure or the manner in which culture, demographic variables, and individual worldviews combine to affect disclosure. Building on the previous literature on social penetration processes and uncertainty reduction, the authors generated nine hypotheses about the impact of these variables on intimate disclosure. Worldview and disclosure data were collected from 450 participants in three cultures (Russia, Georgia, and Hungary) and from three occupational groups (manual workers, business people, and students). Significant effects on disclosure were found for culture, interaction target, age of respondent, and their level of fatalism, with interaction effects for the topic discussed and the occupation and gender of the respondent. Results are discussed in terms of the development of personal relationships in the emerging economies of Central and Eastern Europe, as well as the context of a wider debate about the contribution of different levels of variables in understanding close personal relationships.

A tanulmány a „millenniumi nemzedék” jellegzetességeit, a generációk közötti távolság összetevőit, változásait társadalmi-kulturális közegbe ágyazva elemzi. Alaptétele, hogy ezeknek a jelenségeknek a média nem előidézője, inkább eszköze, a szokatlan sebességgel zajló technikai-technológiai s az ezzel együtt járó társadalmi folyamatok terén tapasztalható módosulásokkal kölcsönhatásban lévő tényezőnek tekinthető. A tizenévesek társadalmi-kulturális helyzetében megfigyelhető változások mindegyike – kisebb-nagyobb mértékben – összefügg a média használatával, a tömegkultúra terjedésével, az általánosságban vett (és itt különösen a szülői) nézetrendszerek átalakulásával, a tapasztalatszerzés módjaival, a fiatalok médiával kapcsolatos tevékenységével, illetve az abban megfigyelhető változásokkal. A szerző úgy látja, hogy a média ebben az összefüggésben fontos szereplőjévé vált annak a folyamatnak, melynek során a kulturális transzmisszió vertikális formái (a szülök, az iskola, a felnőtt társadalom és a felnőttek kultúrája) mellett vagy akár helyett, a kortársak révén – a média adta lehetőségekkel élve – a kultúra horizontális közvetítésének dominanciája erősödik.