A tanulmány bemutatja a magyarországi német nyelvoktatás jelenlegi helyzetét, a magyarországi németeket, a nyelvi szempontból előrehaladt asszimilációjukat, a rájuk jellemző kétnyelvűséget és diglossziát, valamint jellemző nyelvelsajátítási szokásaikat. Képet kapunk arról, hogy a német anyanyelv elsajátítása túlnyomórészt intézményes keretek között, nemzetiségi óvodában és a nemzetiségi iskolák alsó tagozatán történik. A szerzők kiemelik a korai kezdés fontosságát a nyelvelsajátítás sikeressége szempontjából. A cikk ismerteti továbbá a magyarországi nemzetiségi köznevelési, -oktatási rendszer jogszabályi hátterét, a nemzetiségi pedagógusképzést és azokat a modern pedagógiai módszereket, melyekkel a gyermekkori nyelvelsajátítás az életkornak megfelelően történik.

A tanulmány bemutatja a német nyelvjárás megjelenését az általános iskola alsó tagozatán a hivatalos, új nemzetiségi kerettantervekben, helyi tantervekben és egyéb oktatással kapcsolatos dokumentumokban (2012. évi EMMI-rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; Gyökerek és szárnyak. A magyarországi németek nevelési, oktatási és közművelődési programja, 2010). A szerző bemutat továbbá néhány lehetőséget a német nyelvjárás közvetítésének lehetőségére, illetve ismertet felhasználható irodalmi, módszertani és tudományos műveket.

A tanulmány bevezetőjében bemutatja a magyarországi németek népmeseköteteit (Korb Angéla, Josef Michaelis, Herger Ede, Elli Zenker-Starzacher), majd behatóbban foglalkozik baranyai német népmesékkel, az Ördögcsúcs (Teufelsgipfel) című mesekötet bemutatásán keresztül. Kiemel egyes népmesei motívumokat, bemutatja többek között a mesék jellemző szereplőit és színtereit. Ezek után a népmesék nemzetiségi oktatásban betöltött szerepét ábrázolja, elemezve azokat a dokumentumokat, amelyek a hazai németség oktatásában-nevelésében szerepet játszanak (Gyökerek és szárnyak, tanmenetek és kerettantervek, 17/2013. EMMI rendelet). Végezetül utal a mesék korszerű, általános iskolai módszertani feldolgozási módjaira.

A tanulmány a magy arországi német nyelvű, illetve német nemzetiségi tanítóképzés bemutatására fókuszálva foglalkozik az első magy arországi önálló tanítóképző intézet politikai és nyelvi fordulatok között formálódó belső életével, valamint részletesen bemutatja a történelmi Magy arország, és a 20. század német nyelvű tanítóképzésének történetét. A tanulmány elsősorban hazai és külföldi forrásmunkákra alapozva tekinti át a magy arországi német nyelvű tanítóképzés első 200 évét, miközben kvalitatív és kvantitatív adatokra támaszkodva teszi egyértelművé, hogy a német nyelvű és nemzetiségi tanítóképzés évszázadok óta szerves része a hazai oktatásügynek.

Jelen tanulmány a képeskönyvek nyelvtanulásban betöltött lehetőségeivel foglalkozik. Ebben az összefüggésben a kép és a szöveg egyaránt fontos szerepet játszanak. Mivel a nyelvtanulás jelentősége felértékelődött napjainkban, széles kínálat jellemzi a piacot, ha angol vagy német, esetleg francia vagy olasz nyelvvel ismerkedik a gyermek. Milyen a választék, ha a könyv nem egy standard nyelvváltozatban készült, hanem nyelvjárásban íródott? Egyáltalán milyen, a gyerekek számára megfelelő, érdeklődésüket felkeltő könyvek, képeskönyvek állnak a szülők, nevelők rendelkezésére, ha a magyarországi németek egyik nyelvjárását szeretnék közelebb hozni gyermekünkhöz? Milyen típusú és milyen szövegbeli, esztétikai jellemzők határozzák meg a könyvet? A magyarországi németek nyelvvesztésének tükrében nem egyszerű a feladat. Erre a kérdésre összpontosít a tanulmány, amelyben a szerzők igyekeznek külföldi példák alapján is ötleteket nyújtani a megvalósításhoz.