Minden kognitív interjús kérdőívtesztnek kiemelten fontos része az interjúk elemzése, valamint annak eredményei alapján módosítások kidolgozása a kérdőív fejlesztésére. A kognitív interjúk elemzésének speciális módszertana a közelmúltig nem csupán Magyarországon, de más országokban is elhanyagolt téma volt. Azóta viszont e hiány megszüntetésére számos tanulmány látott napvilágot a nemzetközi szakirodalomban; jelen írás szerzői e munkák alapján mutatják be a legfontosabb módszereket. A kérdezés-válaszadás folyamatának funkcionális teljességre törekvő elemzése egyszerre kell, hogy megfeleljen deskriptív (leíró) és reparatív (javító) igényeknek, amit jelenleg leginkább az interpretív iskola keretén belül kidolgozott, ún. grounded theory (megalapozott elmélet) alapú induktív interjúelemzés biztosíthat.A szerzők különböző módszertani alternatívákat mutatnak be a kognitív interjúk elemzésére, melyek közül a témakódolásnak nevezett elemzési módszert fejtik ki bővebben, kitérve az induktív jelleg korlátaira és a teljes kognitív tesztfolyamat végcéljának tekinthető kérdőív-revíziós ajánlások kidolgozásának részleteire. TÁRGYSZÓ:Kérdőív. Kognitív interjúfelvétel. Módszertan.

No abstract

A kognitív interjúzás a kérdőíves válaszadás mentális folyamatainak megfigyelése és elem-zése révén lehetővé teszi a kérdőív hibáinak feltárását és a jobb kérdésmegfogalmazást. A teljes tesztfo-lyamat a tervezést, a tesztalanyok kiválasztását, az interjúzást, elemzést és a következtetések levonását foglalja magában. E tanulmány a kognitív teszt speciális mintaválasztási és rekrutációs elveinek bemutatá-sára vállalkozik. A téma időszerűségét jelzi, hogy alaposabb tárgyalása nemzetközi szinten is csupán a kö - zelmúltban kezdődött meg. A kvalitatív módszertan okán a célpopuláció (szub)kulturális változékonysá-gára érzékeny, célzott, kisméretű (5–50 fős), tervezett, nem reprezentatív és nem valószínűségi, kvótás mintát alkalmazunk. Az ideális dinamikus, iteratív, az elemzéssel részben paralel mintaalkotás ritkán megvalósítható, de a tanulmányban foglaltak követésével elérhető a megfelelő mintaválasztás. A mintából kizárandó csoportok kérdése, majd a tesztalanyokat nyilvántartó adatbázisra vonatkozó megfontolások kifejtése után a releváns toborzási módok jellegzetességeit, előnyeit és hátrányait tárgyalom. Általánosság-ban kijelenthető, hogy az egycsatornás toborzás ritkán indokolható, megfelelő minőségű minta jellemzően többcsatornás rekrutáció útján érhető el.

No abstract