A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja, annak a kutatási kérdésnek a megválaszolása, vajon a szervezetek különböznek annak a tekintetében, hogyan viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez a szervezeti méret és tulajdonosi háttér alapján. Ennek során két hipotézist tesztelünk. H(1) szerint: a szervezetek különbözően viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez, a tulajdonosi megoszlásuk alapján. H(2) szerint: a szervezetek különbözően viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez, a foglalkoztatotti létszámuk alapján. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A tanulmányunkban Poór et al. (2022) által felvett kutatási adatbázis másodelemzését végezzük el. Az online kérdőíves kutatásban 1196 szervezet (cég és intézmény) vett részt. A minta nem reprezentatív, mivel hólabda módszerrel történt a mintavételi eljárás, ezért az eredmények nem általánosíthatok. Az eredmények kiértékeléshez Khí-négyzet próbát alkalmaztunk. Viszont a résztvevő szervezetek összetétele és megoszlása alapján bizony korlátok között tudunk általánosítható véleményeket is megfogalmazni. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A válaszadó szervezetek több mint a kétharmada a jogszabályok megengedte eszközzel igyekeznek elérni, hogy a munkavállalók beoltassák magukat. Az eredményeink alapján az adatfelvétel időpontjában a közszektorban a szervezetek kevésbé törekednek arra, hogy a jogszabályok mentén ösztönözzék az oltás felvételét, mint a versenyszféra cégei. A közszféra szervezetei, illetve a hazai magán tulajdonú szervezetek többsége nem diszkriminálja az oltatlanokat, viszont azt tapasztaltuk, hogy a külföldi magán tulajdonú szervezetek többsége diszkriminálja azokat a személyeket, akik nincsenek beoltva. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatási adatok alapján javasoljuk a különösen a 50-249 főt foglalkoztató szervezetek számára az oltásra vonatkozó a korábbi kommunikációs stratégiájuk újra gondolását, illetve a jövőben esetleg bekövetkező újabb COVID hullámokra készülve azt is, hogy a szervezetek még több erőforrást allokáljanak arra, hogy népszerűsítsék az oltakozást a munkavállalóik körében. Az általunk vizsgált szervezetek 96,9%-a negatívan ítéli meg a vírustól való túlzott félelmet. Úgy véljük, hogy ezen az attitűdön változtatni érdemes, hiszen a munkavállalók félelmére adott negatív válasz, nem csökkenti azt, hanem tovább növelheti. Ezért is szükségesnek tarjuk, hogy a cégek empatikus és támogató szervezeti kultúrával forduljanak azon munkavállalók felé, akik továbbra is erőteljesen félnek a COVID következményeitől.
Ebben tanulmányunkban női vezetők esetében vizsgáljuk meg a családi állapot hatását a vezetői szerepekre és az ehhez kötődő attitűdökre. A tanulmányunkban az alábbi kutatási kérdésre keressük a választ: női vezetők esetében a családi állapot befolyásolja-e a vezetői szerepek megítélését. Ehhez kapcsolódóan három hipotézist fogalmazunk meg melyek: H(1) szerint: a vezetői sikeresség szempontjából a válaszadók a családi állapotuk alapján más-más tényezőket tartanak fontosnak. H(2) szerint: a válaszadók a családi állapotuk alapján más-más jellemzőket tartanak fontosnak a sikeres férfi vezetők esetében. H(3) szerint: a válaszadók a családi állapotuk alapján másképpen vélekednek arról, hogy a családalapítást elhalasztanák-e egy jó állás lehetőség érdekében. A kérdőíves kutatásban (n=225) személy vett részt. A minta nem reprezentatív, ezért a kutatási eredményeink nem általánosíthatóak, a levont következtetéseket a vizsgálati mintán kívül nem tekintjük validnak. A válaszok feldolgozása során ANOVA és Khi négyezet próbákat alkalmaztunk. Az eredményeink mind a három hipotézisünket igazolták. A női vezetők között abban volt a különbség, ahogy a jó hírnév, a háztartási támasz, a szülői, vagy a rokoni támasz, és a baráti támasz fontosságát látták a sikeres vezetés kapcsán. A válaszadók a családi állapotuk alapján más-más jellemzőt tartottak fontosnak a sikeres férfi vezetők esetében. A jövőben egy országos reprezentatív kutatás során szeretnénk egy összehasonlító vizsgálat során feltárni a női és a férfi vezetőkhöz kötődő attitűdök közötti különbségeket.
This paper explores the holistic context of workforce retention. The global labour shortages in developed countries have made employers realise that in a world of scarce resources, employee wellbeing and retention are key factors in competitiveness. The aim of the research is to create a model to identify the key determinants of employee well-being and workforce retention. A quantitative research methodology was applied, using a questionnaire with 58 validated statements, completed online by the research participants (n = 406). The PLS-SEM method was used for data analysis and inner and outer modelling. The measurement model was tested for internal consistency reliability and convergent and discriminant validity. Cronbach’s α and CR values were above the 0.7 threshold for all constructions, indicating high internal consistency of measurements. In our model, there are a total of 36 significant relationships between latent variables. Based on the research results, the effect of organizational commitment on the intention to quit was determined. If the organizational commitment within an organization changes, the intention to resign changes. Thus, critical variables affecting workforce retention (benefits, promotion, communication, nature of work, coworkers, and normative commitment) have been identified, the changing of which will affect organizational commitment. The results support that if employees perceive these factors negatively, their commitment will drastically decrease.
Empirikus kutatásunkban a dél-dunántúli régióban működő szervezetek vettek részt (n=241). A tanulmány célja a pandémia idején a régióban alkalmazott munkaerő-megtartási eszközök és módszerek vizsgálata. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a régióban működő cégek a szervezeti méretük függvényében milyen eltérő HR-gyakorlatokat vezetnek be a munkaerő megtartása érdekében. Kutatásunk során mind a három hipotézisünket igazoltuk, azaz a szervezetek a méretükből fakadóan eltérő HR-lépésekkel igyekeznek megtartani a munkaerőt, amihez kapcsolódóan különböző módon fejlesztik a munkavállalók szakmai tudását, illetve más-más programokat alkalmaznak a munkaerőhiány kezelésének a céljából. A kutatással szembeni kritika, hogy törekszünk ugyan a minél heterogénebb vizsgálati minta összeállítására, azonban , ami megkérdőjelezi az eredmények generalizálhatóságát, az nem tekinthető reprezentatívnak. A jövőben egy összehasonlító kutatás keretében szeretnénk megvizsgálni, hogy a dél-dunántúli régióban kimutatható tendenciák az ország más területein is észlelhetőek-e.
Jelen tanulmányunk egy korábbi cikkünk (Kőműves et al., 2022) folytatása. Ebben a publikációban a családi állapot és a férfi vezetői szerepek kapcsolatát vizsgáljuk. A kutatási kérdésünk: a családi állapot alapján a férfi vezetők vajon különböznek-e a vezetői szerepeik megítélésében? A mintavétel hólabda módszerrel történt, a válaszadók száma 212 fő, így a minta nem tekinthető reprezentatívnak, a levont következtetések nem generalizálhatóak, csak az adott mintán tekinthetők validnak. Kutatási kérdéseink igazolásához ANOVA-t, LSD post hoc tesztet és Khínégyzet próbát alkalmaztunk. A vizsgálati kérdésünkre a válasz, hogy a férfi vezetők a családi állapot függvényében különböznek a vezetői szerepeik megítélésében. A kérdések verifikálása alapján kijelenthetjük, hogy: a családi állapot meghatározza, hogy a válaszadók mely vezetői tényezőket tartják fontosnak a vezetői sikeresség megítélése tekintetében. A családi állapot alapján a válaszadók eltérően ítélik meg a családi élet és a sikeres vezetői szerep összeegyeztethetőségét. A kutatómunkát a jövőben szeretnénk folytatni annak a vizsgálatával, hogy a férfiak és a nők esetében a családi állapot eltérően hat-e a vezetési szerepekkel kapcsolatos attitűdökre.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2025 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.